Páratlan ókori római kerámiaközpontot tártak fel Burgenlandban
Páratlan kiterjedésű ókori római kerámiakészítő központot azonosítottak az ausztriai Burgenland tartományban, ahogy az a Bécsi Egyetem legfrissebb kutatási jelentéséből kiderül. Basema Hamarneh ásatásvezető régész szerint a Hannersdorf (Sámfalva) település határában feltárt ipari létesítmény azt bizonyítja, hogy a régió a birodalom aktív termelési motorja volt.
- A Bécsi Egyetem kutatói egy kiterjedt, első és második század közötti római kerámiakészítő központ maradványait azonosították az ausztriai Hannersdorf közelében.
- A geomágneses vizsgálatok alapján a területen mintegy száz további égetőkemence rejtőzhet a föld alatt, ami példátlan léptékű ókori ipari termelésre utal.
- A feltárt leletanyag, köztük a nagyszámú selejt és az importált luxuskerámia bizonyítja, hogy a térség kiterjedt kereskedelmi központként működött.
A lelőhely feltérképezése a 2021-es útépítési munkálatok során felszínre került kerámiatöredékek nyomán vette kezdetét a Hannersdorfhoz tartozó Burg térségében. A rákövetkező évek geomágneses vizsgálatai kimutatták, hogy a szántóföldek alatt egy kiterjedt, a Krisztus utáni első és második század közötti időszakra datálható komplexum rejtőzik.
A Bécsi Egyetem jelenleg is zajló ásatásai során mintegy negyven centiméteres mélységben eddig két kerámiaégető kemencét, valamint munkagödröket és hulladéktároló árkokat tártak fel. A műszeres mérések alapján a területen száznál is több hasonló kemence fekhet a föld alatt, ami a használati kerámiák helyi gyártásában korábban sosem látott léptéket képvisel.
A feltárás során a régészek figyelemre méltó mennyiségű, teljesen épen maradt edényt, köztük tálakat és tárolóedényeket találtak. Basema Hamarneh rámutatott, a nagyszámú hibás kiégetésű darab jelenléte kulcsfontosságú, mivel ezek betekintést engednek az ókori gyártási folyamatokba, egyúttal bizonyítják, hogy a termelés messze meghaladta a helyi szükségleteket. A feltárt importáruk, például a luxusterméknek számító terra sigillata töredékei megerősítik, hogy a telep a kiterjedt birodalmi kereskedelem szerves része volt.
A létesítmény történelmi jelentőségét növeli, hogy a közvetlen közelében nem volt ismert, jelentősebb fogyasztóréteget jelentő település. A legközelebbi nagy római kori város a tizenhat kilométerre fekvő Savaria (Szombathely) volt. A Krisztus utáni első század elején alapított, Pannonia provincia egyik legfontosabb központjaként funkcionáló város közelsége arra utal, hogy a hannersdorfi komplexum egy régiókon átívelő ellátórendszer része lehetett, amely a fejlett városi piacok igényeit elégítette ki.
A terület földrajzi adottságainak kiválóságát a több korszakot átívelő leletanyag is igazolja. A római kori struktúrák mellett a szakemberek a Krisztus előtti hatodik évezredből származó újkőkori kerámiákat és cölöpszerkezetes hosszúházak nyomait is azonosították. Emellett a geomágneses adatok szerint mindössze másfél kilométerre találhatók a híres schandorfi kora vaskori és római halomsírok.
A régészeti rétegek sűrűsége bizonyítja, hogy a térség évezredeken át az emberi tevékenység kiemelten fontos csomópontja volt, megcáfolva azt a nézetet, amely az ókori Burgenlandot csupán a birodalom csendes peremvidékeként kezelte.
