Ősi bizánci mozaik került elő Ábrahám szülőhelyén

2025. november 11.-Múlt-kor

Török régészek egy 1500 éves bizánci mozaikot tártak fel Şanlıurfában, a hagyomány szerint Ábrahám szülőhelyén. A lelet nemcsak Urfa vallási múltját gazdagítja, hanem a korai kereszténység helyi emlékeit is új megvilágításba helyezi.

(Forrás: Batman Egyetem, Törökország)
(Forrás: Batman Egyetem, Törökország)

Ősi bizánci mozaik Urfa várában

Török régészek egy 1500 éves bizánci mozaikot fedeztek fel Şanlıurfában, a hagyományosan Ábrahám szülőhelyeként tisztelt városban. A délkelet-törökországi város, korábbi nevén Edessza, a keresztény és az iszlám zarándokok számára is fontos helyszín.

A padlómozaikot Urfa várában találták, amelyet Kr. u. 460 és 495 között építettek. A mozaik a késő római–korai bizánci korszakból származik, és koinéi görög nyelvű felirat díszíti. A geometriai minták között állat- és növénymotívumok, valamint a levegőt, a vizet, a földet és a tüzet megjelenítő medalionok is láthatók.

Az ásatás vezetője, Gülriz Kozbe elmondta, hogy a padló valószínűleg egy templomhoz vagy mártírszentélyhez tartozott. A mozaikon olvasható felirat szerint a padlót Anaskas gróf és családja védelmére készítették, és megemlíti Kyros püspököt, valamint Elias főpapot is, akik akkoriban a térség vallási életét irányították.

A vallási szimbolika üzenete

A mozaikon megjelenő természeti elemek különleges betekintést adnak a korai bizánci vallási rituálékba. Kozbe szerint a motívumok a négy őselem szimbolikus megjelenítésével utalhatnak az isteni teremtés és a világrend harmóniájára. „Ezek a szimbólumok nyomokat kínálnak az egykor itt gyakorolt vallási szertartásokról” – mondta a régész.

A vár újjászületése a földrengés után

Urfa vára súlyosan megsérült a 2023. februári török–szíriai földrengésekben. Hasan Şıldak kormányzó szerint a mostani felfedezés új lendületet ad a helyreállítási munkáknak. „Célunk, hogy 2026 végére befejezzük a restaurálást és megnyissuk a várat a látogatók előtt” – nyilatkozta.

A bizánci mozaik felfedezése nagy tudományos és kulturális jelentőségű. A lelet nemcsak Şanlıurfa történelmi örökségét gazdagítja, hanem a korai kereszténység kis-ázsiai elterjedésének jobb megértéséhez is hozzájárul.