Macsói Béla herceg meggyilkolása – egy középkori politikai bűntény tudományos rekonstrukciója

Illusztráció macsói Béla koponyájáról (Forrás: AI)

Egy elfeledett csontváz története

1915-ben a Margit-szigeten – az egykori kolostor romjai alatt – a régészek egy emberi csontvázra bukkantak. Már első pillantásra látszott: az elhunyt brutális gyilkosság áldozata lehetett. A lelet a feltárást követően azonban évtizedekre a feledés homályába merült, és csaknem száz évig múzeumi dobozokban porosodott.

Több mint hétszáz évvel később a szakértők a csontokat ismét elővették és részletes elemzéseknek vetették alá. Az eredmények bebizonyították: az 1915-ben felfedezett, titokzatos maradványok macsói Béla herceghez, IV. Béla király unokájához és a Rurik-ház leszármazottjához tartoznak – ahhoz a fiatal arisztokratához, aki 1272-ben (mindössze 24 évesen) politikai merénylet áldozata lett az akkori Nyulak szigetén, vagyis a mai Margit-szigeten.

A hatalmi válság árnyékában

Béla herceg a 13. századi Magyarország egyik központi alakja volt. Anyai ágon az Árpád-házzal, apai ágon pedig a kelet-európai Rurik-dinasztiával állt szoros kapcsolatban. Amikor unokatestvére, V. István király meghalt, a királyság élére a gyermek IV. László került. Ezzel a már eddig is súlyos konfliktusokkal terhelt politikai élet még bonyolultabbá vált.

A feszült légkörben a macsói bánság élén álló Béla herceg személye sokak számára veszélyforrás volt. Valószínűleg így vélekedett személyéről Kőszegi (vagy Németújvári) Henrik, az ország egyik legbefolyásosabb főura is, aki 1272-ben tanácskozásra invitálta a főurat. A megbeszélés csapdának bizonyult: miután Henrik felségárulással vádolta a herceget, fegyveres összecsapás alakult ki közöttük, amelynek során Béla herceg életét vesztette. Testét ezután a Margit-szigeten lévő domonkos kolostorban helyezték végső nyugalomra.

A csontváz újra előkerül

A maradványokat egykor Bartucz Lajos antropológus vizsgálta és azonosította, azonban tudományos publikációt nem közölt az eredményekről. 2018-ban kutatók egy csoportja ismét felkutatta a csontokat: kezdetét vette egy modern, multidiszciplináris vizsgálat, amely a középkori politikai gyilkosság eddigi legpontosabb tudományos eredményeit hozta.

Étrend és származás

A fogkő- és szénizotóp-elemzések kimutatták: a 13. században elhunyt személy búzában, árpában és állati fehérjékben gazdag ételeket fogyasztott – ami a kor elitjét jellemezte. A DNS-vizsgálat pedig az emberi maradvány királyi származását támasztotta alá. A csontváz genetikai összetétele megegyezett a Rurik-dinasztia tagjaiéval, és negyedfokú rokonságot mutatott III. Béla királlyal – az Árpád-házi leszármazás ezzel végleg bebizonyosodott.

A gyilkosság rekonstruálása

A kutatók összesen huszonhat sebet azonosítottak. A sérülések elhelyezkedése alapján legalább három támadó vett részt a gyilkosságban. A vágások iránya alapján feltételezhető, hogy a herceg eleinte sikeresen védekezett, azonban a földre kerülve olyan erős ütést mértek a fejére, amelyet sajnos már nem élt túl.

Egy középkori bűntény tudományos igazolása

A mostani eredmények egy nagyjából 750 éves történelmi rejtélyt oldottak meg. A csontváz most már nemcsak egy politikai gyilkosság tanúja, hanem a tudomány erejének jelképe is – annak bizonyítéka, hogy a múlt hallgatását a modern eszközök akár évszázadokkal később is képesek megtörni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből