Ősi angolnacsapdákkal írják újra Ausztrália történetét

Ian J. McNiven, a Monash Egyetem bennszülött régészettel foglalkozó professzorának tanulmánya szerint az őslakos gunditjmara népesség nem csupán passzívan kiaknázta a természet adta lehetőségeket, hanem tudatosan alakította át a helyi vízrajzi és ökológiai viszonyokat. A nyugat-victoriai régióban, a szunnyadó Budj Bim vulkán ősi bazaltos lávafolyásainál kialakított, szénizotópos kormeghatározással mintegy 6600 évesre becsült rendszer kőgátakból, csatornákból és mesterséges tavakból áll.

Az angolnák tenyésztésére, tárolására és csapdába ejtésére szolgáló komplex építmény mellett a régészek mintegy háromszáz kőfalú építmény maradványait is azonosították a csapdák közelében. Ezek a vélhetően lakóházként funkcionáló struktúrák egyértelműen az európaiak megérkezése előtti tartós, letelepedett életmód bizonyítékaként szolgálnak.

Küzdelem a gyarmatosítás ellen

A nyugati történetírás és a gyarmati narratíva évszázadokig primitív, nomád vadászó-gyűjtögetőkként hivatkozott az ausztrál őslakosokra, ezzel is gyakran legitimizálva a területfoglalásokat. A Budj Bim-i komplex tájformálás azonban fizikai bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a gunditjmara közösségek évezredeken át fenntartható, mérnöki pontosságú gazdálkodást és letelepedett életformát folytattak.

A terület őslakosai a 19. században fegyveresen is ellenálltak a brit gyarmatosításnak: az 1830-as évektől az 1860-as évekig tartó, kemény harcokat hozó Eumerella-háborúk során védték földjeiket a betelepülőkkel szemben. Földjeik kisajátítását követően a lakosság jelentős része az 1890-es évektől az 1950-es évekig a Condah-tó melletti anglikán misszióba szorult vissza.

Az ősi halgazdaság és a hozzá kapcsolódó kulturális táj kiemelkedő történelmi jelentőségét elismerve az UNESCO 2019-ben felvette a helyszínt a világörökségi listára. Ez volt az első olyan ausztráliai helyszín, amely kizárólag a bennszülött kulturális értékei alapján érdemelte ki ezt a státuszt. A terület és az akvakultúra ma ismét a hagyományos tulajdonosok, a gunditjmara közösséget képviselő szervezetek kezelésében áll, akik szervezett turisztikai bemutatókkal és hagyományőrző programokkal tartják életben a hatezer éves mérnöki és kulturális örökséget.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye