Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye

Nem elég, hogy ezen a szent ünnepen, hanem ráadásul vasárnap, és egy foggal jött a világra a kis hercegnő, amit a család jó jelnek tekintett. Viszont hiába predesztinálta őt az ég hatalomra, csillogásra, ha a természete, a lelkisége mindvégig tiltakozott ez ellen. Szabadságra vágyott, ha tehette, kerülte az embereket, a szigorú protokoll szerint működő eseményeket, és ezt – érthető módon – császárnéként nem vették jó néven tőle. Egyetlen alkalommal tett kivételt, amikor magyar királynévá koronázták 1867. június 8-án. Kortársak szerint erre az alkalomra olyan örömmel, izgalommal és várakozással tekintett, mint ahogy a menyasszonyok készülnek az esküvőjükre.

A koronázási fotókat is időben elkészíttette. Emil Rabending képeiről van szó, amelyeken Erzsébet a magyar koronázási díszruhában látható a fényképész műtermében. Sokáig 1867-re datálták ezeket a fotókat, hisz a koronázás ekkor volt. Nagy meglepetést keltett 1998-ban, amikor is egy bécsi kiadvány 1866 decemberére tette a képek elkészültét. Ehhez az adta az alapot, hogy maga a művész hirdette, hogy januártól új műterembe költözik a Taborstrasse-i Hotel National-ból a Favoritenstrasse 3. szám alá. Ez végül is elhúzódott, és csak 1867 márciusára nyitotta meg műtermét az új helyen. Ez az időpont már közelít a koronázáshoz.

Az új internetes keresők segítségével viszont egy még megdöbbentőbb dátumra derült fény nemrégiben. A híres-nevezetes fotók – amelyekről aztán megannyi festmény, fotóvariáns, kollázs, szobor készült az idők folyamán – 1866. március 17-én készültek, vagyis majdnem 15 hónappal a koronázás megtörténte előtt. Négy bécsi lap, legrészletesebben a Fremden-Blatt számolt be arról, hogy 17-én délelőtt 11 órakor Császárné Őfelsége látogatásával tüntette ki Rabending fényképész műtermét a Taborstrasse 18. szám alatt. A Hotel előtt olyan óriási embertömeg gyűlt össze, hogy csak nagy fáradsággal lehetett az átjárót szabadon tartani. A műteremben három és fél órát tartózkodott Erzsébet, ahol is életnagyságban készültek róla felvételek magyaros díszruhában: fehér selyemruhában, bársonyderékban, fején diadémmal. Továbbá egy fekete bársonyruhában is fotózták. Végre van egy pontos dátumunk az Erzsébet-ábrázolások terén.

1866 áprilisának közepén a Neumann könyvkiadó pedig így hirdette Erzsébet császárné új, természet után készült portréit Emil Rabendingtől: Három beállítás fekete bársonyruhában, és három beállítás magyar udvari gálaruhában. Mindegyik 50 fr. „Schillerformat”-ban  és 40 fr. vizitkártya formában. Az érdeklődők nagy száma mutatja, hogy az emberek mindig is kíváncsiak voltak a szépséges uralkodónéjukra, hisz olyan ritkán láthatták őt, főleg közelről. Harminc éves kora után nem is engedte fényképezni magát és festőknek is csak ritkán ült. A kíváncsi tekintetek elől pedig legyező mögé bújt.

A rejtőzködő Erzsébetet itt, a Rabending-fotón viszont egy pillanatra megleshetjük, hisz pontosan tudjuk most már, hogy mennyi idős volt a felvétel készítésekor: 28 éves múlt alig három hónappal. Történelmi szempontból sem olyan meglepő ez a korai időpont a koronázásra készülődve, hiszen 1866 elején sokkal közelibbnek tűnt a megegyezés az uralkodó és a nemzet között, mint majd az év végén. Ezt támasztja alá az a tény is – amit magyar és osztrák lapok egyaránt lehoztak – hogy Liszt Ferenc már 1865 decemberében koronázási induló és koronázási mise írására lett hivatalosan felszólítva.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek