Rejtélyes gének: ausztrálázsiai kapcsolatok amerikával
2025. október 1. 18:05 Múlt-kor
Évtizedekig úgy hitték, hogy az amerikai kontinens benépesítése egyetlen hullámban történt a Beringia-hídon keresztül. Egy új genetikai tanulmány azonban kimutatta, hogy Dél-Amerika őslakosainak egy része rejtélyes rokonságot mutat az ausztrálázsiai népekkel. A felfedezés alapjaiban változtatja meg a kontinens múltjáról alkotott képet.

Illusztráció
Korábban
Az amerikai kontinens benépesítésének új képe
Sokáig széles körben elfogadott elmélet volt, hogy az amerikai kontinens benépesítése egyetlen forrásból eredt: szibériai csoportok mintegy 20 000 éve a Beringia-hídon keresztül érkeztek Alaszkába, majd dél felé terjeszkedtek. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány azonban alapjaiban rengeti meg ezt a képet. Tábita Hünemeier és Marcos Araújo Castro e Silva, a São Paulo-i Egyetem kutatói vezetésével genetikai kapcsolatot mutattak ki Dél-Amerika egyes népei és az Ausztráliából, Melanéziából, valamint Délkelet-Ázsiából származó, röviden ausztrálázsiai populációk között.
A titokzatos Y-jel
A kutatók több mint 380 dél-amerikai őslakos genomját elemezték. Az elemzés során kimutattak egy különleges genetikai markert, az úgynevezett „Y-jelt” vagy „Ypikuérát” (a tupi nyelven: „ős”). Ezt eddig főként amazóniai törzseknél, például a karitianáknál és suruiknál azonosították. Az új kutatás szerint azonban a jel megtalálható a perui csendes-óceáni partvidék népeinél, például a chotunáknál, valamint Brazília belső területein is, többek között a guarani kaiowá és a xavánte közösségekben.
Az Y-jel jelenléte azt jelzi, hogy Dél-Amerika őslakosai rokonságban állnak az ausztrálázsiai népekkel. Ez számos kérdést vet fel: hogyan kerültek ezek a gének a kontinensre? A kutatók szerint a magyarázat nem az óceánokon átívelő hajóutakban keresendő, hanem abban, hogy ezek a gének már az első, Délkelet-Ázsiából Északkelet-Ázsiába tartó embercsoportok genetikai állományának részei voltak mintegy 30 000 évvel ezelőtt. E populációk később Beringiában éltek évezredeken át, majd Amerikába vándoroltak.
Miért csak Dél-Amerikában?
Meglepő módon az Y-jel Észak- és Közép-Amerikában egyáltalán nem fordul elő. Két fő elmélet létezik: az egyik szerint az Y-jelt hordozó csoportok gyorsan a Csendes-óceán partvidéke mentén haladtak délre, megállás nélkül. A másik hipotézis szerint e csoportok egykor Északon is éltek, de nyomukat eltörölte az európai hódítás.
A genetikai kutatás egyik különlegessége, hogy olyan történetet tár fel, amelyet nem könyvek vagy régészeti tárgyak őriznek, hanem az emberi test. A belső vándorlások, keveredések és a gyarmatosítás következtében sok kulturális és nyelvi nyom eltűnt Dél-Amerikából. A gének azonban megőriztek olyan emlékeket, amelyek új fényt vetnek a kontinens múltjára.
Ősi partvidéki népek öröksége
Az Y-jel széles körű elterjedése arra utal, hogy egykor egy tengerparti népesség élt Dél-Amerika csendes-óceáni partjain 15 000–8000 évvel ezelőtt. Innen egyes csoportok az Amazonas és a brazil felföld belsejébe vándoroltak. A genetikai sokféleség még ugyanazon törzsön belül is azt mutatja, hogy a vándorlás és keveredés évezredeken át tartó, bonyolult folyamat volt.
A tanulmányt a szakma lelkesen fogadta. Megerősítette és kibővítette a 2015-ös kutatások eredményeit, de nagyobb adatmennyiségre támaszkodva szilárdabb bizonyítékokat is nyújtott. Kiemelték etikai szempontból is, mivel a vizsgálatok az érintett közösségekkel együttműködésben zajlottak, tiszteletben tartva jogaikat.
Új kérdések és kihívások
A felfedezés új perspektívát nyit az amerikai kontinens benépesítésére. Miért őrizte meg csak néhány közösség az Y-jelt? Léteztek más, eddig azonosítatlan vándorlási útvonalak? Találhatók-e még régészeti nyomok, amelyek igazolják ezt a forgatókönyvet?
A genetikai kutatás világossá tette: Amerika benépesítése nem egyetlen, egyszerű folyamat volt. A kontinens lakosságának története összetett, sokrétegű, és több, egymást keresztező vándorlási hullám formálta. Az ausztrálázsiai gének dél-amerikai nyomai ennek a rejtélyes és izgalmas örökségnek a legkülönösebb darabját jelentik.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- A „Mi lenne, ha?” nap Winnipeg-ben – amikor a város egyetlen napra náci uralom alá került
- Dunkirk evakuálása
- A brit megtévesztés művészete a II. világháborúban
- A kamikaze története
- A Saipan partraszállás 1944-ben a civil lakosság tragédiájának szimbóluma lett
- A római sírkő, amely New Orleans kertjében bukkant fel
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban 20:05
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap














