Ókori orvost azonosítottak a pompeji áldozatok között
2026. május 19. 08:01
Egy 79-ben a Vezúv kitörésekor menekülő ókori orvost és személyes műszerkészletét azonosították a Pompeji Régészeti Park kutatói egy 1961-ben feltárt gipszöntvény modern vizsgálatával, számolt be róla az olasz régészeti intézmény.

Korábban
Az áttörést egy emberi alakot formázó gipszöntvény interdiszciplináris elemzése hozta meg, amelyet az Amedeo Maiuri által vezetett ásatások során találtak meg a Menekülők kertjében (Orto dei Fuggiaschi). A Maria Rosaria Klinika szakembereinek bevonásával, röntgen, számítógépes tomográfia, mesterséges intelligencia és háromdimenziós rekonstrukció alkalmazásával végzett diagnosztikai vizsgálatok egy szerves anyagból készült, fémelemekkel díszített kis dobozt mutattak ki az öntvény belsejében.
Az eljárás feltárta a láda mechanikai felépítését is, beleértve egy fogaskerekes zárrendszert. A tárolóban sebészeti fém eszközöket, egy gyógyászati vagy kozmetikai anyagok kikeverésére szolgáló palatáblát, valamint egy ezüst- és bronzérméket tartalmazó textil szütyőt azonosítottak.
Gabriel Zuchtriegel, a régészeti park igazgatója rámutatott: a szóban forgó áldozat a Nocera kapun keresztül próbálta elhagyni a várost, amikor a piroklasztikus ár elérte a tizennégy fős menekülő csoportot. A kutatók azt feltételezik, az orvos szándékosan vitte magával a hivatása gyakorlásához elengedhetetlen eszközöket, hogy egy sikeres menekülés után újrakezdhesse az életét, és folytathassa a gyógyító munkát.
Az eredmény egy olyan szakmai összefogásnak köszönhető, amelyben régészek, fizikai antropológusok, numizmatikusok és radiológusok vettek részt, hogy a pusztulást rögzítő öntvények tartalmát a fizikai integritásuk megsértése nélkül elemezzék.
Pompeji városa a Vezúv Kr. u. 79-es kitörése során pusztult el, amikor a települést vastag rétegben betemette a vulkáni hamu és a horzsakő. Az áldozatok testét a hamu konzerválta, majd a lebomló szerves anyagok helyén üregek maradtak a megszilárdult kőzetben. A 19. században kifejlesztett régészeti módszer során ezekbe az üregekbe folyékony gipszet öntöttek, ami megkötve pontosan visszaadta az elhunytak testalkatát, ruházatát és az utolsó pillanataikat.
A mostani felfedezés azért is kiemelkedő, mert a római orvoslás eszköztára javarészt csak temetkezésekből vagy a gazdagabb villákból került elő eddig. Az a tény, hogy egy menekülő polgár a vészhelyzetben a sebészeti felszerelését mentette, ritka információkkal szolgál a korszak orvosainak társadalmi helyzetéről, felelősségtudatáról és a katasztrófákra adott emberi reakciókról.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Különleges római kori átoktáblát fejtettek meg német kutatók tegnap
- Visszatérnek Robin Hood eredeti középkori gyökereihez tegnap
- Brit történész cáfolta a thermopülai csata mítoszait tegnap
- Állambiztonsági jelentés került elő a Magyar Néphadsereg válságáról tegnap
- Az üvegfúvás feltalálása forradalmasította az ókori Róma gazdaságát tegnap
- Nagy László sokoldalú életművét mutatja be egy új kiállítás tegnap
- Elfeledett női haditudósítók hagyatéka került elő a spanyol polgárháborúból tegnap
- Fejlett halászati központot tártak fel a Kanári-szigeteken tegnap














