Ókori orvost azonosítottak a pompeji áldozatok között

Egy 79-ben a Vezúv kitörésekor menekülő ókori orvost és személyes műszerkészletét azonosították a Pompeji Régészeti Park kutatói egy 1961-ben feltárt gipszöntvény modern vizsgálatával, számolt be róla az olasz régészeti intézmény.

Az áttörést egy emberi alakot formázó gipszöntvény interdiszciplináris elemzése hozta meg, amelyet az Amedeo Maiuri által vezetett ásatások során találtak meg a Menekülők kertjében (Orto dei Fuggiaschi). A Maria Rosaria Klinika szakembereinek bevonásával, röntgen, számítógépes tomográfia, mesterséges intelligencia és háromdimenziós rekonstrukció alkalmazásával végzett diagnosztikai vizsgálatok egy szerves anyagból készült, fémelemekkel díszített kis dobozt mutattak ki az öntvény belsejében.

Az eljárás feltárta a láda mechanikai felépítését is, beleértve egy fogaskerekes zárrendszert. A tárolóban sebészeti fém eszközöket, egy gyógyászati vagy kozmetikai anyagok kikeverésére szolgáló palatáblát, valamint egy ezüst- és bronzérméket tartalmazó textil szütyőt azonosítottak.

Gabriel Zuchtriegel, a régészeti park igazgatója rámutatott: a szóban forgó áldozat a Nocera kapun keresztül próbálta elhagyni a várost, amikor a piroklasztikus ár elérte a tizennégy fős menekülő csoportot. A kutatók azt feltételezik, az orvos szándékosan vitte magával a hivatása gyakorlásához elengedhetetlen eszközöket, hogy egy sikeres menekülés után újrakezdhesse az életét, és folytathassa a gyógyító munkát.

Az eredmény egy olyan szakmai összefogásnak köszönhető, amelyben régészek, fizikai antropológusok, numizmatikusok és radiológusok vettek részt, hogy a pusztulást rögzítő öntvények tartalmát a fizikai integritásuk megsértése nélkül elemezzék.

Pompeji városa a Vezúv Kr. u. 79-es kitörése során pusztult el, amikor a települést vastag rétegben betemette a vulkáni hamu és a horzsakő. Az áldozatok testét a hamu konzerválta, majd a lebomló szerves anyagok helyén üregek maradtak a megszilárdult kőzetben. A 19. században kifejlesztett régészeti módszer során ezekbe az üregekbe folyékony gipszet öntöttek, ami megkötve pontosan visszaadta az elhunytak testalkatát, ruházatát és az utolsó pillanataikat.

A mostani felfedezés azért is kiemelkedő, mert a római orvoslás eszköztára javarészt csak temetkezésekből vagy a gazdagabb villákból került elő eddig. Az a tény, hogy egy menekülő polgár a vészhelyzetben a sebészeti felszerelését mentette, ritka információkkal szolgál a korszak orvosainak társadalmi helyzetéről, felelősségtudatáról és a katasztrófákra adott emberi reakciókról.