Új módszerrel vizsgálták a pompeji tabernák kerámiaedényeit

Fotó: Reuters

A mintegy kétezer évvel ezelőtt, a Vezúv Kr. u. 79-es kitörésekor elpusztult Pompeji területén több mint 150 egykori vendéglátóhely és üzlethelyiség (taberna) maradványait tartják számon. A kutatókat évtizedek óta foglalkoztatta a pultokba süllyesztett, gyakran az egy méteres magasságot is elérő tárolóedények funkciója és gyártási módja.

Mivel az edények eltávolítása a kő- és betonpultokból azok megsemmisülése nélkül kivitelezhetetlen, a japán kutatócsoport egy innovatív megoldást alkalmazott: kézi fényszkennerrel rögzítették tizennégy taberna negyven beépített edényének belső felületét. Az adatokból egy speciális matematikai egyenlet segítségével 3D-s modelleket alkottak, amelyek lehetővé tették a kerámiák központi tengelyének és dőlésszögének pontos kiszámítását, felfedve a készítés fázisait.

A vizsgálat kimutatta, hogy az ókori pompeji fazekasok nem tömeggyártásban, de rendkívül magasan képzett, standardizált technológiával dolgoztak. A modellek központi tengelyének eltérései egyértelműen bizonyítják a lassú, folyamatos forgású fazekaskorong használatát. A nagyméretű kerámiákat az elemzés szerint nem egyben, hanem gyűrűkben építették fel: a mesterek szabályos időközönként megálltak, és újabb agyagrétegeket adtak a szerkezethez.

Bár három taberna esetében teljesen azonos morfológiájú és dőlésmintázatú edényeket találtak – ami a fazekasműhelyek precizitását és a hosszú képzési időt bizonyítja –, a város egészét tekintve (hengeres, gömbölyded és eper alakú formákkal) a kutatók nem találtak egységes, központosított gyártásra utaló nyomokat.

A tabernák a római városi élet elengedhetetlen központjai voltak, ahol a lakosság jelentős része a napi étel- és italfogyasztását intézte, mivel a plebejus bérházak többsége nem rendelkezett saját konyhával. Bár a gyártástechnológia rejtélyét az új eljárás nagyrészt megoldotta, a tárolóedények pontos tartalma továbbra is tudományos vita tárgya.

A pultba süllyesztett kialakítás rendkívül megnehezítette a tisztítást, ezért a kutatók szerint valószínűtlen, hogy folyadékot (például bort) tároltak volna bennük. A legelfogadottabb hipotézisek szerint a kerámiákban szilárd halmazállapotú, előkészített élelmiszereket – például aszalt gyümölcsöket vagy sózott termékeket – tarthattak. Az Archaeological Method and Theory folyóiratban publikált módszertan a jövőben az egész Római Birodalom kézműves- és fogyasztási szokásainak pontosabb feltérképezését is lehetővé teszi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma