Norvégiában többet érhet az arany súlya, mint a történelmi jelentősége
Egy norvégiai kutatás szerint a fémkeresőkkel megtalált aranytárgyak jutalmazásakor gyakran a súly és a ritkaság számít, nem pedig a történelmi jelentőség. A rendszer következetlenségei miatt értékes leletek kerülhetnek veszélybe, ha megtalálóik inkább megtartják vagy beolvasztják azokat.
- A 2016-ban megtalált skauni aranykincsért rekordösszegű, 155 ezer koronás jutalmat javasoltak, főként a lelet súlya alapján.
- A kisebb tornesi kincs grammonként nagyobb jutalmat kapott, mert ritkábbnak ítélték.
- A kutatók szerint az átláthatatlan szabályok arra ösztönözhetik a megtalálókat, hogy eltitkolják vagy beolvasszák a leleteket.
Norvégiában a fémkeresővel megtalált aranytárgyak jutalmazásakor gyakran a lelet súlya és ritkasága számít, miközben a történelmi jelentőség háttérbe szorulhat. Az Public Archaeology című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint a következetlen rendszer értékes régészeti emlékeket sodorhat veszélybe.
A szabályok alapján az 1537 előtti arany- és ezüsttárgyakat állami tulajdonnak tekintik, ezért a megtalálóknak be kell szolgáltatniuk őket. A jutalom a fém aktuális értékéhez igazodik, de a gyakorlatban a leletek megítélése nem mindig egységes.
2016-ban 17 aranygyűrűből álló kincs került elő Skaunban. A régészek kezdetben különleges felfedezésként értékelték, később azonban a gyakrabban előforduló, úgynevezett fizetési arany közé sorolták. A múzeum 155 ezer norvég koronás, akkori árfolyamon körülbelül 17 ezer eurós jutalmat javasolt a megtalálónak, elsősorban a lelet súlya alapján.
Egy korábbi felfedezés, a mindössze öt aranytárgyból álló, körülbelül 19 grammos tornesi kincs ezzel szemben 73 ezer koronás jutalmat ért. Ennek oka a ritkasága volt, így grammonként jóval magasabb összeget kapott, mint a skauni kincs.
Irmelin Axelsen, az Oslói Egyetem kutatója és társszerzője, Mats Skaré 191 norvég múzeumban őrzött aranytárgyat vizsgált meg. A leletek közül csak 105-öt tudtak keltezni, és ezek datálása sem minden esetben volt pontos. A kutatók szerint a gyakori aranytárgyak együttesei is fontos információkat hordozhatnak a múltbeli közösségekről, még akkor is, ha egyenként kevésbé különlegesek.
A jutalmazás kiszámíthatatlansága további problémákat vet fel. Az arany ára folyamatosan változik, a kifizetések pedig elhúzódhatnak. A tanulmány szerint emiatt egyes megtalálók inkább megtarthatják, eladhatják vagy akár beolvaszthatják a tárgyakat, így azok régészeti értéke végleg elveszhet.
Ez is érdekelhet
Norvégia 2025-ben új szabályozás tervezetét dolgozta ki, amely az arany- és ezüstleletek jutalmazását is megváltoztatná. A tervezet szerint csak a véletlenül talált tárgyak lehetnének jogosultak jutalomra, ez azonban sok fémkeresős felfedezését kizárhatná, mivel a keresők gyakran előre megtervezik, hol kutatnak.
Axelsen szerint világosabb és következetesebb szabályokra van szükség, hogy a megtalálók érdekeltek maradjanak a leletek beszolgáltatásában. Egy aranytárgy beolvasztása ugyanis nemcsak egy régészeti lelet, hanem a múlt megismerésének egyedülálló lehetősége elvesztését is jelenti.
