Vitát okozott a mesterséges intelligenciával azonosított maja lelőhely
Éles szakmai vitát váltott ki a mesterséges intelligencia tudományos szerepéről egy mexikói maja lelőhely állítólagos felfedezése, amelyről hamar kiderült, hogy a régészek már korábban dokumentálták, és a publikáló kutató csupán az algoritmust használta fel munkájához. Az esetről és a tudományos közösség reakcióiról beszámoló Scientific American folyóirat szerint bár a technológia felgyorsítja a távérzékelési adatok elemzését, a szakemberek szerint a szakirodalmi és terepi ellenőrzés továbbra is nélkülözhetetlen.
- Pietro Miotti kutató novemberben egy állítólagosan új mexikói maja központ felfedezéséről számolt be.
- A régészek hamar jelezték, hogy a helyszínt már 2025-ben publikálták egy szaklapban.
- Az eset éles vitát indított a mesterséges intelligencia régészeti felhasználásának szakmai korlátairól.
Pietro Miotti mesterséges intelligenciával foglalkozó kutató november 10-én az X közösségi oldalon jelentette be, hogy egy eddig feltérképezetlen maja központ nyomaira bukkant Mexikóban.
My AI agents found an unmapped Maya site in Mexico, using LiDAR data from a NASA dataset. 72 hours from a random thought on vacation to a reply from Mexico's national archaeology institute. What a time to be alive… https://t.co/3bOMEdUFdF
— Pietro Miotti (@PietroMiotti) November 10, 2026
Blogbejegyzése szerint perui nyaralása alatt több tucat mesterséges intelligencia ügynökkel vizsgáltatta át a NASA nyilvános lidar (lézeres távérzékelési) adatait. Mivel a programok nem találtak szakirodalmi említést a helyszínről, megkereste a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézetet (INAH), amely jelezte, hogy a terület nem szerepel a nyilvántartásában. Miotti ezután új felfedezésként közölte az eredményt, a bejegyzés pedig gyorsan elterjedt a közösségi médiában.
A lelkesedés kevesebb mint egy napig tartott, mert Sarah Parcak, az Alabamai Egyetem professzora jelezte, hogy a lelőhelyet már korábban leírták. Francisco Estrada-Belli, a Tulane Egyetem kutatója és kollégái 2025-ben a Journal of Archaeological Science: Reports folyóiratban publikálták a helyszín elemzését. Marcello Canuto társszerző elmondta, hogy munkájuk már 2016-ban elemzett lidar adatokra épült, és a térségben több tucat hasonló lelőhely ismert. Ivan Šprajc, a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia kutatóközpontjának intézetvezetője májusban a terepen is megvizsgálta a területet, amely egy nagyobb központ peremvidéki épületcsoportja.
A tévedés rávilágított a mesterséges intelligencia korlátaira a tudományos kutatásban. Parcak kiemelte, hogy az algoritmusok csak az interneten elérhető forrásokra támaszkodnak, miközben több millió szakcikk, könyv és terepi jegyzet nem hozzáférhető nyilvánosan. Estrada-Belli üdvözölte a közösségi tudomány iránti érdeklődést, de elengedhetetlennek nevezte a háttérellenőrzést; a régészek arra is emlékeztettek, hogy maguk is használnak gépi tanulást ókori szövegek vagy etruszk sírok kutatásánál. Miotti a jelzések után javította bejegyzéseit és elismerte a 2025-ös tanulmány szerzőinek munkáját, ám hangsúlyozta, hogy 1200 négyzetkilométernyi lidar adat gyors előszűrése új lehetőségeket nyit.
A maja civilizáció Közép-Amerika egyik legjelentősebb kultúrája volt, amely a Kr. e. 2. évezredtől a 16. századi spanyol hódításig virágzott a mai Dél-Mexikó, Guatemala, Belize, Honduras és Salvador területén. A klasszikus korban, Kr. u. 250 és 900 között kiterjedt városállamok, piramisok, úthálózatok és vízgazdálkodási rendszerek épültek ki. E települések nagy részét elnéptelenedésük után sűrű trópusi esőerdő borította be, ami évszázadokon át nehezítette a hagyományos feltárásokat. A térség kutatását az elmúlt bő egy évtizedben a légi lézeres távérzékelés, a lidar technológia megjelenése alakította át.
A repülőgépekről kibocsátott lézerimpulzusok áthatolnak a sűrű növényzeten, és pontos háromdimenziós domborzati modellt rajzolnak, láthatóvá téve a rejtett épületmaradványokat. E módszerrel a kutatók az elmúlt években több tízezer maja építményt, teraszt és védművet azonosítottak, ami a korábbi becsléseknél sűrűbb egykori népességre utal. Mivel a lézeres felmérések hatalmas adatmennyiséget termelnek, a gépi tanulás egyre fontosabb segédeszköz a lehetséges lelőhelyek előszűrésében. A mostani vita azonban egyértelműen megmutatta, hogy a technológia csak szakmai bírálattal és helyszíni ellenőrzéssel együtt ad megbízható tudományos eredményeket.
