Vitatott múltú Frida Kahlo-festmény kavart botrányt New Yorkban
Két jelentős tulajdonjogi vita is beárnyékolta a New York-i aukciós hetet, amelynek során több mint kétmilliárd dollár értékben kerültek műalkotások a kalapács alá. Míg Vincent van Gogh egyik festményének ügyében az árverés előtt sikerült megállapodásra jutniuk a jelenlegi és az egykori tulajdonosok leszármazottainak, addig egy Frida Kahlo-alkotást a mexikói hatóságok közbelépése miatt végül visszavontak az aukcióról.
- Két jelentős tulajdonjogi vita is beárnyékolta a New York-i aukciós hetet, amelynek során Vincent van Gogh és Frida Kahlo festményeinek értékesítése is kérdésessé vált.
- Frida Kahlo A népek békekongresszusa című alkotását a Christie’s visszavonta az árverésről, miután egy mexikói civil szervezet megkérdőjelezte annak tulajdonjogát.
- A viták ellenére a New York-i aukciós hét jelentős bevételeket hozott, miközben ismét ráirányította a figyelmet a műalkotások tulajdonlástörténetének tisztázására.
A Sotheby’s november 17-én jelentette be, hogy sikerült rendezni a Vincent van Gogh 1890-ben készült, Virágzó gesztenyefák (Châtaigniers en fleurs) című festményét érintő tulajdonjogi vitát: a mintegy 180 millió dollárra (körülbelül 60 milliárd forintra) becsült alkotás jelenlegi tulajdonosai, a Blaquier-Arrieta család tagjai megállapodásra jutottak Hedwig és Samuel Fischer örököseivel, akik szerint felmenőik a náci üldöztetés következtében kényszerültek megválni a műalkotástól. A témával kapcsolatban részleteket egyelőre nem közöltek a sajtóval.
A Sotheby’s nyilvántartása szerint a festményt Samuel Fischer magyar származású, de élete jelentős részét Németországban töltő zsidó könyvkiadó vásárolta meg 1909-ben, családja azonban 1936-ban, Berlinből való menekülését követően kénytelen volt értékesíteni azt. Az örökösök képviselői korábban azt követelték az aukciósháztól, hogy vonja vissza a művet az árverésről, amennyiben nem tudja bizonyítani az egykori adásvétel önkéntességét. Mivel a Sotheby’s szakértői vizsgálatuk során nem találtak egyértelmű bizonyítékot a kényszerértékesítésre, a felek végül megállapodtak, így a festmény szerepelhetett a november 18-i aukción. Az alkotás végül 190 400 000 dollárért (megközelítőleg 63 milliárd forintért) kelt el.
A Christie’s aukciósház esetében azonban nem sikerült hasonló megoldást találni, ezért november 17-én, mindössze néhány órával az árverés kezdete előtt visszavonták Frida Kahlo 1952-ben készült, Congreso de los pueblos por la paz (A népek békekongresszusa) című festményét. A két–három és fél millió dollárra becsült alkotás tulajdonjogát egy mexikói civil szervezet vitatta, amely szerint a festmény a Kahlo egykori otthonában működő múzeum gyűjteményéhez tartozik. A kialakuló helyzet miatt a mexikói Nemzeti Szépművészeti és Irodalmi Intézet (INBAL) arra kérte az aukciósházat, hogy dokumentumokkal igazolja a mű tulajdonlástörténetét, noha álláspontjuk szerint a festmény jogszerűen kerülhetett külföldre.
Ez is érdekelhet
A Christie’s szakértői végül az eladóval közösen úgy döntöttek, hogy a festményt ideiglenesen visszavonják az árverésről, amíg részletesebben megvizsgálják annak történetét, ugyanakkor egyértleműen jelezték, hogy a későbbiekben mindenképpen szeretnék értékesíteni az alkotást. A tulajdonjogi vita így egyelőre nem zárult le, a mexikói hatóságok továbbra is vizsgálják, hogy a festmény mikor és milyen körülmények között hagyta el végleg az országot.
A viták végül nem befolyásolták számottevően a New York-i aukciós hét pénzügyi eredményeit, hiszen a Sotheby’s november 16-i két esti árverése összesen 378,7 millió dolláros (körülbelül 127,3 milliárd forintos) bevételt hozott. A Christie’s a Kahlo-festmény visszavonása ellenére 521 millió dolláros (nagyjából 175,2 milliárd forintos) forgalmat ért el, jelentősen meghaladva az előző év azonos időszakában regisztrált 390,1 millió dollárt (megközelítőleg 131,2 milliárd forintot). A két ügy ugyanakkor ismét ráirányította a figyelmet a műkincspiac egyik visszatérő problémájára, vagyis arra, hogy a nagy értékű alkotások tulajdonjogának tisztázása gyakran évtizedekkel korábbi történelmi események és örökségvédelmi szabályozások értelmezésétől függ.
