Elsőéves régészhallgatók tártak fel római kori kincseket Angliában
Jelentős római kori leletegyüttest tártak fel az angliai Northumberland megyében elsőéves régészhallgatók életük első ásatásán. A Newcastle-i Egyetem kutatóinak beszámolója szerint a leletek mennyisége és állapota még a tapasztalt szakembereket is meglepte. Az arany ékszertöredéket, katonai felszereléseket és feliratos tárgyakat tartalmazó anyag a Római Birodalom északi határvidékének hétköznapjairól nyújt új ismereteket.
- A Newcastle-i Egyetem elsőéves hallgatói római kori tárgyakat találtak első ásatásukon.
- Az angliai Northumberland területén aranylánc, pecsétkövek és feliratos kerámiák kerültek elő.
- A leletek a birodalom északi határvidékének katonai és mindennapi életét mutatják be.
Az idei feltárás egyik kiemelkedő darabja egy mintegy 7 centiméter hosszú aranylánctöredék, amelyet Elise Zallu talált meg az ásatás első napján. A tárgy olyan épen maradt fenn, hogy a kutatók szerint teljes formájában ma is viselhető lenne. Az ékszert a római ötvösművészet kifinomult, „hurok a hurokban” technikájával készítették, amelynél az aranykarikákat nyolcas alakúra szorítva fűzték egymásba. Az ilyen tiszta arany láncok jellemzően magas rangú tisztek és családjaik ékszereihez vagy katonai amulettjeihez tartoztak. Eric Tourigny, a Newcastle-i Egyetem kutatója megjegyezte, hogy sok régész egész pályafutása során sem talál aranytárgyat, így ritka eredmény egy elsőéves diák ilyen felfedezése.

A hallgatók több más, katonai és mindennapi használatra utaló tárgyat is kiemeltek a földből. Shannon Wood egy összehajtogatott ólomlemezt talált, amelyen latin felirat nyomai láthatók. A kutatók szerint a tárgy a katonai ellátáshoz vagy adózáshoz köthető plomba lehetett, de személyes üzenetként vagy átoktáblaként is szolgálhatott. A birodalomban gyakran karcoltak imákat és átkokat ólomlapokra, amelyeket szent helyeken helyeztek el; a lelet pontos funkcióját további vizsgálatok tisztázzák. Megan Potter egy korrodálódott, de részben aranyozott, félhold alakú bronzveretet fedezett fel, amelyet római lovas katonák viseltek rangjuk jelzésére övükön, kardjukon vagy lószerszámukon.
Az ásatáson emellett pénzérmék, lándzsahegyek, ruhakiegészítők és karcolt felirattal ellátott kerámiaedények is előkerültek. Az egyik tál oldalán a „MARTIN” vagy „MARTINUS” név olvasható, és több cseréptöredéken is megjelent ugyanez a felirat. Ezek valószínűleg tulajdonjegyek voltak, amelyek egy közel 2000 évvel ezelőtt itt élt emberhez tartoztak. Maisy Watmough és Zoe Yuill gyűrűkbe foglalt, vésett drágaköveket (intagliókat) találtak, amelyeket személyes pecsétként használtak. Richard Carlton ásatásvezető szerint a tárgyak a feltárt épületekkel együtt segítenek megérteni a határvidék működését, valamint a római és a helyi közösségek viszonyát.
Ez is érdekelhet
A mai Northumberland megye az ókorban a Római Birodalom legészakibb határzónájához, Britannia provincia peremvidékéhez tartozott. A római hódítás Kr. u. 43-ban, Claudius császár idején indult meg a szigeten, majd a hadsereg fokozatosan észak felé nyomult előre. A térség stratégiai szerepe a Kr. u. 2. században vált meghatározóvá, amikor Hadrianus császár Kr. u. 122-ben megkezdte a több mint 117 kilométer hosszú Hadrianus fala kiépítését. Az erődrendszer és a kapcsolódó katonai úthálózat nemcsak védelmi vonalként szolgált, hanem a kereskedelem és a határforgalom ellenőrzését is biztosította.
A határ menti erődök közelében hamarosan polgári települések jöttek létre, ahol kézművesek, kereskedők és a katonák családtagjai éltek. Ezek a központok szoros gazdasági kapcsolatban álltak a helyi briton lakossággal, miközben a birodalom távoli részeiről érkező egységek sokszínű társadalmat alakítottak ki. A mostani ásatás emlékei, az aranyékszertől a feliratos edényekig, pontosan ezt a vegyes határvidéki életet tükrözik. A leletek megerősítik, hogy Britannia északi peremén a katonai jelenlét mellett élénk kézműves és kereskedelmi élet zajlott, amely szorosan kapcsolódott a birodalom gazdasági hálózatához.