Kőoszlopok őrzik az Öt Bolond Szűz legendáját Norvégiában
Norvégia nyugati partvidékén öt hatalmas állókő magasodik a Karmsundet-szoros fölé: az Öt Bolond Szűz néven ismert emlékmű több mint 1700 éves temetkezési helyhez kapcsolódik. A régészeti leletek római kori kapcsolatokat sejtetnek, különös nevét pedig középkori keresztény történetek magyarázzák.
- Az Öt Bolond Szűz nevű norvég kőemlékmű egy több mint 1700 éves temetkezési hely része lehetett.
- A sírban talált római eredetű Hemmoor-edény arra utal, hogy az elhunyt az avaldsnesi elit tagja lehetett.
- - Az emlékmű neve bibliai példázathoz és Szent Olaf legendájához kötődik, keresztény hagyományai pedig hozzájárulhattak a fennmaradásához.
Norvégia nyugati partvidékén, a Karmsundet-szoros fölötti dombon öt ősi állókő magasodik. Az Öt Bolond Szűz néven ismert emlékmű több mint 1700 éves, és egykor a tenger felől érkezők számára is jól látható volt. A kövek egy jelentős temetkezési helyhez tartoztak, amelynek történetéről a régészeti leletek árulkodnak.
A 20. század eleji ásatások során egy Hemmoor-típusú rézedény maradványai kerültek elő. Az edényt a mai Németország Rajna menti vidékén készítették a 3. vagy 4. században, és hamvasztásos temetkezéshez használták. A sírban medvekarmokat és textíliák maradványait is megtalálták.
Az elhunyt személyazonossága nem ismert, de a temetkezés gazdagsága alapján az avaldsnesi elit egyik tagja lehetett. Avaldsnes a térség fontos hatalmi központja volt, lakói pedig a régió leggazdagabbjai közé tartoztak. Håkon Reiersen, a Stavangeri Egyetem kutatója szerint az elhunyt akár a Római Birodalommal is kapcsolatban állhatott, az edényt pedig onnan hozhatta magával.
Az emlékmű mai neve csak jóval később alakult ki. Reiersen szerint az elnevezés valószínűleg Máté evangéliumának példázatára utal, amelyben öt bölcs és öt balga szűz várja a vőlegényt. Egy helyi legenda Szent Olaf királyhoz köti a köveket: a történet szerint öt nő megpróbálta elcsábítani a királyt, aki ellenállt nekik, a nőket pedig kővé változtatta.
Ez is érdekelhet
A keresztény történetek a kövek fennmaradását is segíthették. Sok ősi állókövet az évszázadok során építkezésekhez használtak fel, vagy összetörtek. Reiersen szerint elképzelhető, hogy a Szent Olafhoz kapcsolódó legenda miatt az emberek ezt az emlékművet megkímélték.
A kutatások azt is feltárták, hogy az eredeti építmény jóval nagyobb volt a ma láthatónál. Az öt állókő egy háromkarú, csillag alakú kőhalom része volt, amely a tenger felől is feltűnő látványt nyújtott. A legújabb kutatási eredmények alapján a helyszínen álló tájékoztató táblát is frissítették.
