Monumentális, föld alatti márványmedencét találtak Észak-Macedóniában
Egy monumentális, több mint nyolcféle márvánnyal burkolt ókori római fürdőmedencét és az ahhoz tartozó, rendkívül jó állapotban megmaradt padlófűtési rendszert azonosítottak a régészek Észak-Macedóniában. Az Észak-macedóniai Nemzeti Régészeti Múzeum felfedezése az ország délkeleti részén, Valandovo közelében fekvő Isar–Marvinci ókori lelőhelyén, mintegy hét méterrel a jelenlegi talajszint alatt történt.
- Észak-Macedóniában, Isar–Marvinci régészeti lelőhelyén egy nagy kiterjedésű ókori római fürdőkomplexumot vizsgáltak a régészek.
- A szakemberek egy nyolcféle márvánnyal díszített, épen maradt padlófűtéssel (hypocaustum) rendelkező medencét tártak fel hét méter mélyen.
- A feltárás során kora ókori pénzérmék, egy márvány mellszobor és egy fogadalmi felirat is előkerült.
A Jane Klekovski vezető kurátor által irányított ásatási szezon idén az egykori település közfürdőjének területére összpontosított. A szakemberek egy több mint négy és fél méter hosszú, két és fél méter széles és másfél méter mély medencét hoztak a felszínre. A belső felületeket borító, változatos márványtípusok felhasználása egyértelműen bizonyítja, hogy az építmény nemcsak funkcionális tisztálkodási helyként, hanem magas színvonalú, gondosan megtervezett közösségi térként is szolgált a helyi társadalom számára.
A medence alatti területen a régészek feltárták a római fürdőépítészetre jellemző, úgynevezett hypocaustum (padlófűtés) rendszer egy kiemelkedően jó állapotban lévő szakaszát. A múzeum tájékoztatása szerint a mechanizmus egy speciális kemencéből és a meleg levegő keringetését biztosító csatornahálózatból áll, amely közvetlenül a medence alatt biztosította a meleg vizet és a fürdőzéshez szükséges megfelelő hőmérsékletet. A közfürdő alépítménye ráadásul közvetlen kapcsolatban állt a város ókori ciszternájával, ami egyedülálló lehetőséget biztosít a római kori közműhálózat működésének és várostervezésének tanulmányozására.
A nagyszabású építészeti maradványok mellett az expedíció számos figyelemreméltó, különböző korszakokból származó kisebb leletet is regisztrált. Ezek közül kiemelkedik egy Kr. e. 500 és 480 között vert, az ikhnaiok közösségéhez köthető ezüstérme, amely jóval a római fürdő építése előtti időszakból származik. A későbbi korok kiterjedt gazdasági kapcsolatait hellénisztikus és római bronzpénzek sora igazolja. Az ásatási területen előkerült továbbá egy katonai parancsnokot ábrázoló márvány mellszobor, több szobortöredék, architekturális díszítőelem, valamint egy kék márványból faragott fogadalmi emlékmű, amelynek felirata jelenleg is epigráfiai elemzés alatt áll.
Ez is érdekelhet
A Valandovo-síkság és a Vardar (Axiosz) folyó völgye fölé magasodó Isar–Marvinci régészeti lelőhelye kiemelt jelentőséggel bírt a régiót átszelő kereskedelmi és katonai útvonalak ellenőrzése szempontjából. A térségben a Kr. e. 12. századi késő bronzkortól kezdve folyamatos emberi jelenlét mutatható ki. Bár a település virágkora egyértelműen a Kr. u. 2. és 3. századra, a római uralom idejére tehető, az ókori város pontos nevét máig tudományos viták övezik. A kutatók feltételezik, hogy a maradványok a forrásokban szereplő Idomené vagy Dórosz városával azonosíthatók, azonban egy 1984-ben talált görög nyelvű mérföldkő sem tudta egyértelműen eldönteni a kérdést.
A római korban a település a hegyoldalról fokozatosan a lábhoz húzódott, ahol a mostani fürdő is felépült. A korábbi évek módszeres feltárásai során a régészek már azonosítottak különböző templomokat, középületeket és egy kiterjedt nekropoliszt. A késő ókorban, a Kr. u. 4. század folyamán a fokozódó katonai fenyegetések hatására a város védelmi rendszerét jelentősen átalakították, aminek során a korábbi temetkezési területek egy részét is katonai célokra sajátították ki. A Nemzeti Régészeti Múzeum az észak-macedón Kulturális Minisztérium támogatásával 2027-ben folytatja a fürdőkomplexum és az egykori város még feltáratlan részeinek szisztematikus vizsgálatát.