Gombnak nézték a ritka, 900 éves viking kori pénzérmét

Illusztráció az érméről

Morten Eek 2025 áprilisában, egy mező szántás által megbolygatott talajrétegében, körülbelül 10–15 centiméteres mélységben fedezte fel a különös fémtárgyat, amelynek bár az egyik oldala ezüstösen csillogott, a másik azonban a sötét elszíneződések miatt gyakorlatilag beazonosíthatatlan volt, ezért megtalálója kopott gombnak minősítette.

Csak hónapokkal később tűnt fel a tárgyat megtekintő fémdetektorosoknak, hogy a tárgy ezüstös oldalának mintázata egy középkori norvég pénzérmére emlékeztet. A különleges leletet ezt követően a Stavangeri Egyetem Régészeti Múzeumának szakemberei részletes elemzésnek vetették alá, amelynek során megállapították: az érme Csupaszlábú Magnus 1093 és 1103 közötti uralkodásának idejében keletkezhetett. A kutatást külön izgalmassá tette, hogy az azonosítás során egy 1865-ben megjelent numizmatikai katalógus ábrázolásait is felhasználták a szakértők. A vizsgálatok szerint az érmét később ékszerré alakították: egyik oldalát rézlemezzel borították, majd láncot vagy hurkot erősítettek hozzá, hogy nyakba lehessen akasztani.

Mivel a rézborítás eltávolítása visszafordíthatatlanul károsította volna a leletet, ezért a kutatók röntgenvizsgálattal tették láthatóvá az alatta rejtőző griff motívumát. A másik oldalon kettős vonalakból kialakított keresztmotívum látható, amelynek szárainál kisebb félköríves formákat helyeztek el az egykori pénzverők.

A griffet és ezt a különleges keresztábrázolást egyesítő kétoldalas érméből mindössze négy további példány ismert, egy a Feröer-szigeteki Sandur-kincsleletből, három pedig a dániai Mørstad-leletegyüttesből. Csupaszlábú Magnus uralkodásának idejéből összesen mintegy száz pénzérmét tartanak számon a szakértők tizenkét különböző leletegyüttesből, ezért minden új darab fontos adatokkal szolgálhat a korszak pénzveréséről és kereskedelmi kapcsolatairól.

A Norvégia utolsó viking királyaként is emlegetett Csupaszlábú Magnus 1093-ban, apja, III. Olaf (Olav Kyrre) halála után került trónra. Míg elődje uralkodását viszonylagos béke jellemezte, Magnus nagyapja, III. Harald (Harald Hardrada) példáját követve elsősorban hadjárataival szerzett hírnevet magának. Egy korabeli mondás szerint a király úgy tartotta, hogy az uralkodót „becsületre és dicsőségre teremtették, nem pedig hosszú életre”, sorsa pedig ezt tükrözte is: 1103-ban, harmincéves kora körül egy írországi hadjárat során rajtaütés áldozata lett. Katonai vállalkozásai mellett belpolitikai reformokat is végrehajtott, amelyek közül az egyik legfontosabb a pénzverés megújítása volt. Míg elődei fokozatosan csökkentették az érmék ezüsttartalmát, Magnus ismét csaknem 90 százalékos tisztaságú ezüstpénzeket veretett, ami a kutatók szerint hozzájárult a norvég pénzrendszer stabilitásának helyreállításához.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2021

• Hét dolog, amit a rómaiaknak köszönhetünk
• Báthory Erzsébet vérszomjas legendája
• Lucrezia Borgia mítosza
• Boszorkányok és tortúrák
• Méregkeverő asszonyok a Tiszazugban
• Georges de La Tour Magdolnái
• Kumibri, az életmentő vízibüfés
• Temesújfalu kastélya
• A divat örökifjú nagyasszonya: Mary Quant