Újdelhiben épülhet meg a világ legnagyobb múzeuma

2026. november 19.-Múlt-kor

Az indiai kormány jóváhagyta a világ legnagyobb múzeumának tervezett Juge Jugín Bhárat Nemzeti Múzeum (Yuge Yugeen Bharat National Museum) megvalósítását Újdelhiben. A mintegy 340 millió dolláros projekt keretében az 1927-ben befejezett, egykori brit gyarmati kormánypalotákat alakítják át több mint 100 ezer négyzetméteres kiállítótérré.

Összefoglaló
  • Az indiai kormány 340 millió dollárt hagyott jóvá az új nemzeti múzeumra.
  • A gyarmati korból származó újdelhi kormánypalotákban több mint 100 ezer négyzetméternyi kiállítótér nyílik.
  • Az első tárlat 2027-ben nyílik, a teljes projektet pedig 2031-re fejezik be.

A projektet Narendra Modi indiai kormányfő 2023. május 18-án, a Nemzetközi Múzeumi Expó megnyitóján jelentette be, a gazdasági ügyekért felelős kabinetbizottság pedig 2026. november 11-én hagyta jóvá a 3230 crore rúpia, vagyis nagyjából 340 millió dollár értékű költségvetést. A kulturális minisztérium adatai szerint a létesítmény teljes beépített területe 178 500 négyzetméter lesz, amelyből több mint 100 ezer négyzetméter szolgál majd kiállítótérként.

Ez meghaladja a párizsi Louvre (73 ezer), a londoni British Museum (70 ezer) és a szentpétervári Ermitázs (66 800 négyzetméter) bemutatóterét is. A tervek szerint 950 teremben naponta 30 ezer, évente pedig akár 10 millió látogatót fogadhatnak. A munkálatok szakaszosan, a 2026–2027-es és a 2030–2031-es pénzügyi évek között zajlanak, a teljes befejezést pedig 2031 márciusára tűzték ki.

Az új intézmény számára összesen 1,8 millió műtárgyat mértek fel a Nemzeti Múzeum, az Indiai Régészeti Szolgálat 52 múzeuma, továbbá állami és magángyűjtemények anyagából, és ezek közül 25 ezer és 100 ezer közötti darabot állítanak ki. Az első, az ékszerekre és díszítésre összpontosító tárlat 2027 második felében nyílik meg az északi épületszárnyban.

Vivék Aggarvál kulturális államtitkár közlése szerint itt több mint ezer műtárgy kap helyet, köztük a hajdarábádi nizámok az Indiai Központi Bank páncéltermeiben őrzött ékszerei, a mohendzsodárói táncosnő szobra, takszilai ékszerek, miniatúrák és gandhárai szobrok. A későbbi, moduláris felépítésű részlegek az építészetet, a matematikát, a csillagászatot, a nyelveket, a vallást és a kereskedelmet mutatják be. Aggarwal azt is megerősítette, hogy a Janpath úton működő, több mint 200 ezer műtárgyat őrző jelenlegi Nemzeti Múzeum nem zár be.

A történelmi épületek felújításához és átalakításához India nemzetközi szakmai támogatást is igénybe vesz. A kulturális minisztérium 2024 decemberében kötött megállapodást a France Muséums Développement társasággal, amely korábban az abu-dzabi Louvre kialakításában is közreműködött. A beruházás azonban szakmai és politikai vitákat is kiváltott. Tasznim Zakarija Mehta 2025-ben arra figyelmeztetett, hogy a labirintusszerű irodaépületek átalakítása komoly építészeti nehézségekkel jár, miközben a helyi múzeumi szektorban hiányoznak a megfelelő kurátori kapacitások.

Politikai szempontból több értelmiségi, köztük Dzsavhar Szirkár bírálta a tervet, attól tartva, hogy a „folyamatos civilizáció” koncepciója egyoldalú, a kormány nacionalista szemléletéhez igazodó történeti narratívát közvetít majd.

A múzeum leendő helyszíne, az északi és a déli épülettömbből álló újdelhi Titkársági Palota a brit gyarmati korszak egyik legjelentősebb építészeti emléke. Miután V. György brit király 1911-ben bejelentette, hogy a Brit Indiai Birodalom fővárosát Kalkuttából Újdelhibe helyezik át, 1912-ben megkezdődött az új kormányzati negyed kiépítése a Raisina-dombon. A Titkársági Palotát Sir Herbert Baker brit építész tervezte, míg a két szárny között emelkedő alkirályi rezidenciát, a mai Rástrapati Bhavant Edwin Lutyens alkotta meg. Baker az épületegyüttesen a klasszikus európai formavilágot hagyományos indiai elemekkel, például kupolákkal és kőrácsokkal ötvözte, amelyet az indoszáracén stílus újjáéledéseként tart számon az építészettörténet.

Az épületegyüttes 1927-ben készült el, az új fővárost pedig 1931-ben avatták fel hivatalosan, ám már a tervezés idején élénk vita alakult ki a hatalom építészeti megjelenítéséről. Lutyens az alkirályi palota kiemelkedő helyzetét szorgalmazta, míg Baker elérte, hogy az általa tervezett minisztériumi szárnyak azonos magasságban álljanak vele. India 1947-es függetlenné válása után a két tömb csaknem egy évszázadon át az állam legfontosabb intézményeinek, köztük a miniszterelnöki hivatalnak és a védelmi tárcának adott otthont. Miután ezek a hivatalok a kormány által létrehozott új Szévá Tírth (Seva Teerth) kormányzati komplexum költöztek, az eredeti homlokzatok megőrzésével megnyílt az út a műemléki épületek kulturális célú hasznosítása előtt.