Négyezer éves mezopotámiai ostrom nyomait tárták fel Irakban

A Tiffany Earley-Spadoni, a UCF docense által irányított ásatások során az egykori Alsóváros keleti palotájának vastag pusztulási rétegéből húsz ékírásos agyagtábla és több mint száz adminisztratív pecsételő került elő. A dokumentumokat a Johns Hopkins Egyetem és a Yale Egyetem epigráfusai vizsgálják. Az iratok a palota gazdasági életébe és mindennapjaiba nyújtanak betekintést, és a kutatók megállapították, hogy több táblát mindössze néhány nappal a város eleste előtt írtak.

A régészek az összeomlott, kiégett épületek törmelékei alatt tizenhét ember – köztük feltehetően a palota dolgozóinak – maradványait is azonosították. A Michigan Állami Egyetem bioarcheológusának vizsgálata alapján az áldozatokat nem temették el, testüket ott hagyták, ahol erőszakos halált haltak; egyiküket például egy kőmedencére borulva találták meg.

Az ostromlott település kiterjedését egy nyolcvan hektárra kiterjedő, az Észak-coloradói Egyetem által végzett magnetométeres felmérés is megerősítette. A műszeres eljárás, amely a Föld mágneses mezejének változásait mérve mutatja ki a felszín alatti struktúrákat, egy bástyákkal megerősített monumentális védművet rajzolt ki.

A feltárt erődítményrendszer, az ékírásos források, valamint az egykorú történeti szövegek együttesen bizonyítják, hogy Kurd Kabursztán régészeti lelőhelye az ókori Kabra városát rejti. A térbeli pusztítás nyomai pontosan egybevágnak a középső bronzkori forrásokkal, köztük a szomszédos Esnunna uralkodója, Dádúsa győzelmi sztéléjén leírtakkal, amely megörökíti Kabra ostromát és a korabeli térség egyik legnagyobb hódítója, Samsi-Adad általi leigázását.

A mezopotámiai civilizáció kutatásában több mint egy évszázadon át a déli területek, például Uruk városa álltak a fókuszban, mint a korai urbanizáció és a bürokratikus államiság kizárólagos központjai. A Kurd Kabursztán-i leletek – a mérnöki pontossággal megépített vízelvezető rendszerek, a kiterjedt élelmiszer- és textilfeldolgozó ipari negyedek, valamint a hivatali pecsételők tömege – azonban egyértelműen bizonyítják, hogy a középső bronzkori északi városok méretükben, infrastrukturális fejlettségükben és politikai súlyukban is felvették a versenyt a jól ismert déli metropoliszokkal.

A feltárás anyagának elemzése jelenleg is zajlik; a kutatók többek között a tizenhét áldozat izotópos és archeogenetikai (aDNS) vizsgálatától várnak új adatokat a város egykori lakosságának származásáról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői