Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény

Kép forrása: parameter.sk / Takeshi Inomata

A guatemalai határ közelében, az Aguada Fénix régészeti helyszínen található építmény 400 méter széles, 1400 méter hosszú és 10-15 méter magas. Teljes kiterjedésében nagyobb, mint az 1500 évvel korábban épült gízai nagy piramis, és a legnagyobb prehispán építmény a térségben.

Magas társadalmi státuszú embereket ábrázoló szobroknak nem találták benne nyomát, ami arra utal, hogy a maja kultúrának ebben a korai szakaszában inkább a közösségnek jutott jelentős szerep, csak később alakultak ki a társadalmi különbségek az uralkodó által vezetett hierarchiában - mutattak rá szerdán a kutatást ismertető tudósok.

Az Arizonai Egyetem régésze, Takeshi Inomata által vezetett kutatás során a mexikói-guatemalai határnál 21 nagy és kisebb, de hasonló szerkezetű, észak-déli irányú ceremoniális központra bukkantak az őserdővel borított területen.

Mivel struktúrája horizontális, a legnagyobb építmény, Aguada Fénix is beleolvad a természeti felszínbe, de a lézeres távérzékelést használó LiDAR (Light Detection and Ranging) módszerrel szépen kirajzolódott a formája - mondta el Inomata, akinek csoportja a Nature folyóiratban publikálta a kutatást.

A régészcsoport 2018 és 2020 között végzett légi távérzékeléses felderítést a régészeti helyszínen, amit ásatások követtek. A régészeti helyszín fölött a levegőből sikerült a lézeres távérzékeléssel felfedezni a nagy kiterjedésű építményt, és az így nyert adatokból elkészíteni háromdimenziós képét. Az építményhez kilenc út és egy sor víztároló is kapcsolódott. A kutatók szerint i.e. 750-ben hagyhatták el a maják.

Aguada Fénix környékének egyes részein ma szarvasmarha-tenyésztés folyik, más részeit erdők borítják.

Inomata szerint a környéken élők feltehetően a naptári ciklusokhoz kapcsolódóan alkalmanként gyűlhettek össze. A szertartásokban az utak mentén és a négyszögletű téren belüli körmeneteknek is szerepe lehetett. A tér közepére szimbolikus tárgyakat, például jádefejszéket helyeztek el.

A maja kultúra, melynek virágkorát a 200-800 körüli korszakra teszik, fejlett írásbeliségéről, matematikai és csillagászati tudásáról híres. A kutatók szerint az új felfedezés hozzájárul a maja civilizáció továbbra is homályba vesző eredetének megfejtéséhez.

A kutatók egy jellegzetes vonását is azonosították az építménynek: egy nyugati dombból és egy keleti platformból áll. A régészek szerint ez a felosztás csillagászati megfigyelésekhez kapcsolódhatott: a nyugati dombról a nyári és téli időszakban a napfelkeltét lehetett megfigyelni.

A lézeres technológiával a régészcsoport már korábban is felfedezett egy i.e. 950-ből származó építményt a Ceibal maja régészeti helyszínen, Guatemalában, amelyet akkor a legősibb maja építménynek tartottak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Elhunyt módjára eltemették az Apostolok templomát annak pusztulását követően
• „Szent gőggel állok nagy Róma elébe” – Cornelia, a Gracchusok anyja
• Évezredek óta hiába kutatják a bibliai frigyláda hollétét
• Újabb csontvázat találtak a Vezúv kitörésének a helyszínén
• Hatalma csúcsáról taszította le a birodalommá nőtt Egyiptomot az új vallást erőltető fáraó
• Évi kétmillió liter fehérbort állított elő a bizánci kor legnagyobb ismert borászata
• A színházi előadásokon és a legvéresebb kivégzéseken egyaránt jól szórakoztak az ókori rómaiak
• Ókori „V.I.P.-zóna” maradványait tárták fel a pergamoni amfiteátrumban
• Egy középkori kézirat magyarázhatja meg, hogyan kerültek helyükre a holt-tengeri tekercsek