Luther: a fiatal joghallgató viharos útja a reformációig

Az eltérően értelmezett bűnbocsánat

A wittenbergi vártemplom külső kapuja. Philipp Melanchthon 1546-os írása keltette azt a hamis legendát, hogy Luther 1517. október 31-én kiszegezte a 95 tétel másolatát a vártemplom kapujára

Luther Wittenbergbe visszatérve folytatta tanítói és prédikátori munkáját, 1512-től mint a teológia doktora. Ekkortájt kezdenek benne megérlelődni olyan gondolatok, amelyek később tanainak alapvetését adják, így a szigorú Isten képe helyett elkezdi kutatni az irgalmas Istent. Pál apostol gondolatán („az igaz ember hitből él” Róma, 1:17) haladva eljut a kegyelem örömhíréhez, azaz Isten ingyen igazságához, amit az ember nem érdemelhet ki jó cselekedetekkel, hiszen ez hit által való megigazulást jelent. Nézeteit nem is rejtette véka alá, hirdette és tanította is azokat, elmondása szerint pedig ezek egyre népszerűbbek lettek városában.

Miközben Lutherben kezdett megfogalmazódni teológiájának vezérgondolata, egy másik esemény is zajlott Wittenbergben, amely aztán ürügyül szolgált ahhoz, hogy a reformáció elindítója előálljon tételeivel. Johann Tetzel domonkos fráter ugyanis német városok terein kezdte el árusítani a búcsúcédulákat, aminek lényege a következő versben nyilvánult meg: „Mikor a pénz a ládikába hullik, a lélek a tűzből menten kiugrik”.

A búcsúból származó pénz helye is megvolt, Albert herceg, mainzi és magdeburgi érsek (ide tartozott Wittenberg is) tisztségeihez ugyanis Róma jóváhagyására volt szükség, amit komoly pénzösszeg ellenében meg is szerzett. Ezt viszont az augsburgi Fugger családtól kapott kölcsönökkel tudta csak fedezni, így később vállalta, hogy Németországban meghirdeti a búcsút, a bevételek egy részét a Szent Péter-székesegyház építkezésére, másik részét pedig adósságai törlesztésére fogja fordítani.

Bölcs Frigyes, Szászország uralkodója ugyan megtiltotta, hogy Tetzel búcsút árusítson területén, az emberek azonban tömegével mentek át a szomszédos városokba, hogy hallgassák a prédikációkat és pénzért megváltsák saját és szeretteik bűneit. Luther Márton megrendülve értesült a hírről, miszerint a tanulatlan embereknek azt tanítják, hogy búcsút vásárolva nem szükséges bűnbánatot tartaniuk. A reformátor 1517. október 31-én bátor lépésre szánta el magát, közzétette 95 tételét a bűnbocsánat kérdéséről, hajlandóságot mutatva arra, hogy nézeteit nyilvános vitában is megvédi. A dátumot szokás a reformáció kezdetének tekinteni, és a protestánsok azóta is a reformáció napjaként ünneplik meg.

1. A gyermekévek és a „viharos” út
2. A kolostori fegyelem és a „bababűnök”
3. Utazás Rómába – Szent Aranytallér és Szent Ezüstgaras
4. Az eltérően értelmezett bűnbocsánat
5. A kiközösített egyházalapító 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát