Hőhullám fedte fel a Chatsworth-birtok 17. századi díszkertjét

A különleges jelenséget az egykori virágágyások és sétányok maradványai felett megtelepedett növényzet eltérő reakciója okozza. A betemetett kerti építmények felett a fű gyökérzete sokkal sekélyebb, így a csapadékhiányos, forró időszakokban a növényzet ezen a területen gyorsabban kiég és megbarnul, mint a környező mélyebb talajon élő pázsit. Az így létrejövő színkülönbség ideiglenesen kirajzolja a föld alatt rejtőző, bonyolult geometriai mintázatokat.

A birtok saját meteorológiai állomásának adatai alapján a tavaszi és kora nyári időszak rendkívül száraz volt, a napsütéses órák száma harmadával meghaladta az átlagot, a csapadék pedig drasztikusan elmaradt attól. A 2022-es extrém meleg után idén ismét láthatóvá vált történelmi kert lenyomata jelenleg légi fotókon keresztül tanulmányozható.

A grandiózus, 144 méter hosszú és 69 méter széles formakertet 1699 körül alakíttatta ki William Cavendish, Devonshire első hercege. Az építkezés szervesen illeszkedett a kastély akkoriban elkészült új, déli homlokzatának koncepciójába. A 17. század végén az angol arisztokrácia körében a szigorú szimmetriára, geometrikus formákra és bonyolult virágágyásokra épülő, francia és holland mintákat követő barokk kertek jelentették a státuszszimbólumot. A Chatsworth-birtok, amely 1549 óta a Cavendish család tulajdonában van, ekkoriban élte egyik legjelentősebb építészeti felvirágzását, a kert pedig a természet feletti emberi uralom eszméjét hirdette.

A hatalmas anyagi ráfordítással létrehozott Nagy Parterre azonban csupán néhány évtizedig díszítette a birtokot. 1730 körül a harmadik herceg, a szintén William Cavendish névre hallgató utód utasítást adott a kert betemetésére és egy új tájkép kialakítására. Ez a döntés egybeesett az angol tájépítészet markáns korszakváltásával, amikor a merev barokk formakerteket fokozatosan felváltotta az idealizált, természetesnek ható angolkert stílusa. A régi ágyásokra földet hordtak, és az egészet befüvesítették, elrejtve a korábbi korok lenyomatát a felszín alatt.

A felfedezést lehetővé tévő jelenlegi időjárási anomália országos kiterjedésű. A brit meteorológiai szolgálat jelentése szerint Délkelet-Angliában heteken át nem hullott csapadék, ami az 1995-ös aszály óta a leghosszabb száraz időszaknak számít. A Környezetvédelmi Ügynökség adatai alapján a víztározók szintje országosan is csökkent, több régióban szigorú vízkorlátozásokat vezettek be.

A történelmi kertek fenntartói a klímaváltozás hatásaira reagálva modern vízgazdálkodási stratégiákat dolgoznak ki, és a talaj szervesanyag-tartalmának növelésével próbálják megvédeni az évszázados tájépítészeti örökséget a jövőbeli szélsőségektől.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait