Szerencsehozó amulett lehetett a kilencszáz éves vaddisznóagyar
2026. július 23. 06:41 Múlt-kor
Egy csaknem 900 éves, fémborítással díszített vaddisznóagyar legújabb elemzése szerint a tárgy valószínűleg szerencsehozó amulett vagy vadásztrófea lehetett a középkori Velikij Novgorod elitjének egyik tagja számára.

(Forrás: Tyanina, E. A., et al. / 2026)
Korábban
A különleges leletet még 2020-ban tárták fel a mai Oroszország területén fekvő Velikij Novgorodban, azt azonban csak a közelmúltban készült részletes elemzés mutatta ki, hogy a 12–13. századra keltezhető vaddisznóagyar jóval több lehetett egyszerű vadásztrófeánál. A kutatást a Moszkvai Állami Egyetem régészei végezték, eredményeiket pedig a The Volga River Region Archaeology című folyóiratban tették közzé.
A vizsgálatok szerint az agyar egy legalább nyolcéves, több mint 100 kilogrammos vadkantól származott, mérete pedig még töredékes állapotában is közel 10 centiméter hosszú és több mint 3 centiméter széles volt. A kutatók szerint ilyen nagy testű állatot valószínűleg nem élelemszerzés céljából ejtettek el, hiszen a korabeli Velikij Novgorod lakói már háziasított sertéseket is tartottak, amelyek jóval praktikusabb húsforrást jelentettek. A kutatók ennek ellenére nem tudják teljesen kizárni ezt a lehetőséget sem, mivel elképzelhető, hogy a vaddisznót rituális körülmények között igenis elfogyasztották.
Az agyar különlegességét tovább növeli, hogy díszesen vésett ón–ólom ötvözetből készült foglalatba helyezték annak ellenére, hogy az ón a 12. századi Európában ritka nyersanyagnak számított. A kutatók szerint a puha fémbe vésett aprólékos mintázat nagyfokú mesterségbeli tudásról árulkodik, ami arra utal, hogy a tárgy kiemelt jelentőséggel bírt tulajdonosa számára.
A régészek úgy vélik, az agyart nyakláncként viselhették, és szerencsehozó talizmánnak tarthatták. A felfedezés jelentőségét növeli, hogy az állati eredetű amulettek ugyan elterjedtek voltak Velikij Novgorodban, a vaddisznóagyarból készült példányok azonban a 12. századra már ritkaságnak számítottak. A lelet ráadásul a Troickij XVI ásatási területen került elő, amelyet a kutatók a középkori város előkelő negyedével azonosítanak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Római Birodalom
- Fény derült az ókori Butrint rejtélyes női jótevőjének kilétére
- Marcus Aurelius korabeli római katonai tábort találtak Nagysuránynál
- Régészek bizonyították a ligurok kényszerkitelepítését
- A római nők irányították az ókori bor- és olajtermelést
- 3D nyomtatással keltették életre az ókori római társasjátékot
- Új kutatás magyarázza a Római Birodalom fémellátási válságát
- Első alkalommal emeltek ki ókori hajót a spanyol partoknál
- Latrinából fejtik meg a római beton titkát
- Diplomáciával hódította meg Britanniát a Római Birodalom
- Mégsem tévedett Ptolemaiosz: a Theta Eridani csillag története 07:32
- Szerencsehozó amulett lehetett a kilencszáz éves vaddisznóagyar 06:41
- Titkos lehallgatóközpont nyílt múzeumként a londoni Trent Parkban tegnap
- Hőhullám fedte fel a Chatsworth-birtok 17. századi díszkertjét tegnap
- Második világháborús repülőgép roncsaira bukkanhattak Lengyelországban tegnap
- CIA ügynök alapította az egyik legbefolyásosabb irodalmi lapot tegnap
- Kétezer éves sírokban bukkantak rá az ókori kínai társasjátékra tegnap
- 3D-nyomtatással rekonstruáltak vaskori kelta sírokat tegnap














