Matematikai módszer segítségével azonosíthatják Vincent van Gogh festményeit

(Vincent van Gogh: Önarckép (Forrás: Wikipédia / Közkincs)

A franciaországi Hauts-de-France Műszaki Egyetem kutatói abból indultak ki, hogy egy festmény hitelességét nemcsak a felhasznált festékanyagok vagy a történeti dokumentumok alapján lehet megítélni, hanem az ecsetvonások fizikai szerkezetének elemzésével is. Ennek érdekében Van Gogh nyolc ismert festményének felületéről nagy felbontású digitális eszközök segítségével háromdimenziós topográfiai térképeket készítettek, amelyeket később alapos vizsgálatnak vetettek alá.

Az elemzés középpontjában Van Gogh jellegzetes impasztótechnikája állt, amely során az alkotó a festéket olyan vastag rétegben vitte fel a vászonra, hogy az ecsetvonások plasztikusan kiemelkedtek a felületből. A kutatók szerint az ecsetmozdulatok ritmusa, az alkalmazott nyomás és a festékrétegek egymásra épülése olyan ismétlődő matematikai mintázatot hoznak létre, amely fraktálelemzéssel számszerűsíthető. Az így kapott úgynevezett fraktálérték a kutatók szerint a művész egyfajta „ujjlenyomatának” tekinthető, amelynek segítségével könnyebben lehet azonosítani a későbbiekben a híres festő alkotásait.

A módszer megbízhatóságát ismert festmények vizsgálatával is tesztelték. A Naplemente Montmajour-nál (Sunset at Montmajour) című alkotást a Van Gogh Múzeum korábban levelezési források és a festékanyagok elemzése alapján már hitelesnek nyilvánította, a fraktálelemzés pedig ugyanerre az eredményre jutott: az ecsetvonások szerkezete ugyanis teljes mértékben megfelelt a Van Goghra jellemző matematikai mintázatnak.

Ezzel szemben A szántóvetők (The Plowmen) című, az 1990-es években Párizsban előkerült festmény esetében a fraktálelemzés jelentősen eltért a Van Gogh-művekre jellemző értékektől. A Van Gogh Múzeum már korábban is hamisítványnak tartotta az alkotást, a matematikai vizsgálat pedig szintén alátámasztotta ezt a szakvéleményt.

A kutatók szerint az új eljárás nem helyettesíti a művészettörténeti és restaurátori vizsgálatokat, hanem azok fontos kiegészítője lehet: a háromdimenziós felületelemzés és a fraktálmatematika alkalmazása ugyanis új lehetőséget kínál arra, hogy a jövőben még nagyobb biztonsággal különböztessék meg az eredeti műalkotásokat a hamisítványoktól.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait