Látomásos történelem vagy digitális AI-rémálom Aronofsky forradalmi eposza?
2026. február 5. 17:05 Múlt-kor
Egy új korszak hajnalát vagy a filmművészet alkonyát jelzi Darren Aronofsky legújabb sorozata? Az amerikai függetlenségi háborút feldolgozó széria a The Guardian friss kritikája szerint „hipnotikus lázálom”, amelyben a mesterséges intelligencia (AI) nem csupán effektus, hanem maga az operatőr és a díszlettervező. Míg a technológiai újítást sokan ünneplik, a kritikusok egy része és a történészek a lélektelenséget és a „digitális viaszbábukat” kérik számon az alkotáson.

Részlet a sorozatból (Forrás: Youtube)
Korábban
A Fekete hattyú és A bálna rendezője sosem a visszafogottságáról volt híres, ám új projektjével átlépte a hagyományos filmkészítés határait. A sorozat az 1776-os eseményeket nem a megszokott, pátoszos történelmi tablóként ábrázolja, hanem a generatív mesterséges intelligencia segítségével egyfajta elfolyó, festményszerű, olykor groteszk vízióvá alakítja.
A The Guardian kritikusa, Stuart Heritage szerint a sorozat „olyan, mintha egy 18. századi olajfestmény kelne életre egy rossz trip közepén”. A cikk kiemeli: az AI által generált csatajelenetek grandiózusak és költséghatékonyak, olyan tömegeket mozgatnak meg, amelyeket statisztákkal lehetetlen lenne kivitelezni, ugyanakkor a szereplők arcjátéka gyakran „az iszonyat völgyébe” (uncanny valley) zuhan. George Washington karaktere egyszerre parancsoló és ijesztően idegen – ami a kritika szerint Aronofsky szándékolt művészi döntése lehetett, hogy érzékeltesse a háború embertelenségét.
A nemzetközi sajtóvisszhang vegyes. Míg a Variety a „kísérleti filmkészítés diadalának” nevezte a produkciót, addig a történelmi hűségre érzékenyebb fórumok és a The Hollywood Reporter szerzői szkeptikusabbak. A fő kifogás, hogy a technológia elidegeníti a nézőt: a katonák szenvedése stilizált pixellé válik, a vér nem tűnik valódinak, a történelmi hűséget pedig felülírja az algoritmus által generált vizuális hallucináció.
Az online közösségi terekben a nézők a „történelemhamisítás” és a „zseniális atmoszféra” között ingadoznak. Sokan rámutatnak: az AI hajlamos összemosni a korszakokat, így a ruházatokon és fegyvereken gyakran anakronisztikus elemek bukkannak fel, amit a rendező a „szubjektív emlékezet” számlájára ír.
Az alkotás mindenesetre mérföldkő: ez az első nagyszabású történelmi sorozat, ahol a látványvilág domináns részét nem emberek, hanem promptok hozták létre, vitát indítva arról, van-e helye az algoritmusoknak a nemzeti mítoszok újraírásában.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Ősi termelési táj nyomaira bukkantak Spanyolországban 10:42
- Sequana nyomában: újra kutatják a Szajna forrásának ősi szentélyét 09:47
- Állattartási szokások magyarázzák a Kolumbusz utáni amerikai járványokat 09:08
- Nemzetközi felháborodást váltott ki a nankingi mészárlás átnevezése 08:08
- Alkimista kísérletek nyomait őrizheti egy német várban feltárt lombik 06:41
- Izraeli légicsapások rongálták meg Türosz ókori romjait tegnap
- Diktátorok szakácsainak visszaemlékezéseit dolgozza fel egy új dokumentumfilm tegnap
- 50 éve buktak le a harckocsi-terveket ellopó Stasi-ügynökök az NSZK-ban tegnap














