Karikás Mihály és a Kis Pipa
A Pesti Hírlap az 1879. január 18-i számában arról tudósította olvasóit, hogy Massenet, a jeles francia zeneszerző Lahor királya című operájának főpróbája után társaival és vendéglátóival a Kis Pipa vendéglőben reggelizett. Nem lehetett valami korán: a próbát tél derekán tíz óránál aligha kezdték hamarabb, vagyis átöltözéssel, cihelődéssel, fiákerekbe vackolódással együtt jó, ha egy órakor asztalhoz ülhettek. És akkor máris értjük nemcsak Karikás uram reggelijének különös menüjét, de a vendégek farkasétvágyát is.
Az ételsor: „halászlé, vesepecsenye burgonya piréevel, székelygulyás, malacpecsenye salátával, túrós csusza, sajt és gyümölcs, jóféle diószegi fehér és szegzárdi vörös bor.” A francia vendégek hatalmas étvággyal láttak hozzá „a tőről metszett magyar reggelinek nevezett ebédhez”.
Az enyhe fogalmi zavart a francia „déjeuner” szó okozhatta, amely abban az időben született, amikor még napi két étkezés volt szokásban Európa-szerte. Tövében a latin ieiuniumból származó jeûne, böjt szó rejtőzik, dé-jeûner annyit tesz, mint abbahagyni a nem evést (ugyanígy jár el a spanyol a desayuno és az angol a breakfast szavakkal). Később, a háromszori étkezés divatba jöttével a francia reggeli a petit déjeuner nevet kapta.
Miért fizessen elő?
Pénzt takarít meg
Házhoz visszük
Hozzáférés a teljes digitális archívumhoz
