II. Miklós fiatalkori szeretőjének naplójából tárul fel a trónörökös és a balerina szerelme
2017. március 23. 10:47
Egy moszkvai napilap nemrégiben kiadta Matilda Kseszinszkaja naplójának fennmaradt, 1886-1893 között íródott részét. A lengyel származású Ksesinszkaja 1872-ben született és balett-táncosként már a századforduló éveire valóságos hírességgé vált. Hírnevét azonban nem csak tánctehetségének köszönhette, hanem annak is, hogy mindössze 17 esztendős korától éveken keresztül szerelmi viszonyt folytatott az orosz trónörökössel, a későbbi tragikus sorsú II. Miklós cárral.
Korábban
A balerina és a cárevics
A frissen kiadott naplórészlet éppen a szerelmi viszony éveinek történetét rögzíti a fiatal táncosnő szemszögéből, amelynek során nagy részletességgel számol be a trónörökössel való megismerkedéséről és a vele való találkozóiról is. A naplóból levelek és a táncosnő készítette rajzok is előkerültek.
A húszas évei elején járó cárevics 1890-ben ismerte meg Kseszinszkaját, amikor az uralkodói család megtekintette a végzős diákok balettelőadását. „Kék kosztümöt viseltem, virágokkal, liliommal...” – írta első találkozásukról a táncosnő, és elmondta, hogy az előadás után beszélgetett, sőt flörtölt is a trónörökössel. Néhány hónappal később egy másik előadás során észrevette, hogy a közönség soraiban ülő Miklós őt figyeli egy színházi távcsövön keresztül. Naplója szerint a lány már ekkor érezte, hogy – akkor még el sem indult – kapcsolatuk nem érhet boldog véget. „Aggódom magam miatt. Nekem ennyi nem lesz elég, többet akarok majd. Ilyen a természetem.”
1892. január 4-én ismét a színházban találkozott Miklóssal: „Repestem a boldogságtól, amikor odalépett hozzám és kezet nyújtott nekem. Hosszú kézfogást váltottunk és mélyen a szemeibe néztem.” Beszámolója szerint ekkor döbbent rá, hogy egyszerű vonzalomnál többet is érez a cárevics iránt. „Amikor hazaértem nem tudtam enni, a szobámba szaladtam és csak sírtam, úgy fájt a szívem.”
Naplójában feljegyezte, hogy a herceg egy barátja megosztotta vele, hogy Miklós ekkoriban még szűz volt és ha találna valakit, aki elég bátor ahhoz, hogy elintézze a részleteket, akkor személyesen is találkozhatna szerelmével. Nem is kellett sokáig várnia, hogy a találkozó megtörténjen. Egy márciusi napon a cárevics váratlanul felbukkant Kseszinszkaja szentpétervári otthonában. „A trónörökös teázott és éjjeli 1 óráig maradt – de ez a két óra egy szempillantás alatt eltelt.” – írta első közös estéjükről a lány. Beszámolója szerint Mikós többet is szeretett volna és ott kívánta volna tölteni az éjszakát, de Kseszinszkaja ekkor még elutasította a herceg szexuális közeledését. Ugyanakkor megállapodtak, hogy a jövőben rendszeresen leveleznek majd egymással és hamarosan újra találkoznak majd. A cárevics ahhoz is ragaszkodott, hogy tegeződjenek és a keresztnevükön szólítsák egymást, ami a napló szerint eleinte nehezére esett a lánynak.
Alig néhány nappal később, éppen megismerkedésük második évfordulóján Miklós ismét felkereste a lányt és egy karkötőt ajándékozott neki. Naplójában így örökítette meg a történteket: „Még le se vette a kabátját, hanem egyből a szobámhoz jött, ahol üdvözöltük és első alkalommal csókoltuk meg egymást. (...) A trónörökös fél órával éjfél előtt érkezett és hajnali fél 5-ig maradt. Az órák nagyon gyorsan teltek és nagyon sokat beszélgettünk. Ezúttal sem engedtem a hálószobámba, mire megnevettetett, amikor azt mondta, hogy ha félek vele odamenni, akkor majd megy egyedül. (...) Búcsúcsókkal váltunk el és úgy éreztem, megszakad a szívem, amikor elment.”
Hasonló részletességgel örökítette meg első szexuális együttlétüket is: „Húsvét első napja volt. Reggel kaptam a levelet Mikitől, és este 10-re érkezett hozzám, majd éjjeli 2-ig maradt. Egész este együtt voltunk. Miki első alkalommal volt a hálószobámban. Nagyon tetszett neki. (...) Csodálatosan éreztem magam. Sokat beszélgettünk és felelevenítettük az emlékeinket.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap
- A modern búvárkodás alapjait is lefektette Jacques-Yves Cousteau tegnap
- Brutális „gyógymódokkal” kezelték Hollywood bukott reménységét tegnap
- Katonazenekari programokkal várják az érdeklődőket Debrecenben tegnap
- A Micimackó frappáns magyar fordítását is Karinthy Frigyesnek köszönhetjük tegnap
- Máig nem kötött békét egymással a két koreai állam tegnap
- Elsőként a budapesti fogaskerekűn indítottak kalauz nélküli járatot az országban 2024.06.24.
- Még az újkorban is hittek a seprűn repülő boszorkányok létezésében 2024.06.24.