Hol van Keresztelő Szent János feje?

2019. február 25. 17:34 Múlt-kor

„Azt akarom, hogy most mindjárt add nekem egy tálon Keresztelő János fejét!” – mondta Márk evangéliuma szerint Heródiás lánya, akinek a táncáért cserébe Heródes eskü alatt azt ígérte, hogy kérhet tőle bármit. A börtönben sínylődő szentet valóban lefejezte a hóhér, és átnyújtották egy tálcán a leánynak, ő pedig az anyjának. Hogy ezt követően, mi lett János fejével, igencsak homályos.

Korábban

Az elmúlt évszázadok során Keresztelő Szent János feje a kereszténység egyik legkeresettebb ereklyéi közé sorolódott. A tanító próféta – aki feltehetőleg Jézus Krisztus távoli unokatestvére lehetett, és arról volt híres, hogy a Jordán-folyóban keresztelt – a keresztény vallás egyik legelső vértanú szentje volt. Mind a négy evangélium, de még Josephus Flavius zsidó történetíró írásai szerint is Jézus keresztre feszítése előtti években, a helyi uralkodó parancsára lett kivégezve.

Heródes Antipász az evangéliumok szerint felesége, Heródiás miatt vetette börtönbe Jánost, aki figyelmeztette őket: nem élhetnek a törvények szerint együtt. Ugyanis Heródiás Heródes király testvérének, Fülöpnek volt a felesége. Bár Heródes tisztelte Jánost, esküjét nem akarta megszegni, így felesége lánya kérésének eleget téve tálcán adta át neki a szent fejét. Josephus Flavius szerint pedig a Holt-tenger partján lévő Machaerus erődben gyilkolták meg, mégpedig azért, mivel félő volt, hogy próféta nagy befolyása a népre akár lázadást is elindíthat. Ő is megemlíti Heródiás lányát, Salomét, ráadásul az evangéliumokkal ellentétben név szerint, ám azt nem állítja, hogy az ő kérésére fejezték volna le. Egyik forrás sem említi, mi lett a keresztelő fejével.

„Gyakran megesett, hogy amikor a bibliai történetek homályosan hagynak egy-egy részletet, számos legenda és hagyomány keletkezik, hogy mi is történhetett valójában” – magyarázta Robert Cargill, az Iowai Egyetem professzora.

Mit tudunk Keresztelő Jánosról?

János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. A négy evangélium beszámol a születését megelőző történetekről: hogyan látogatta meg anyját, Erzsébetet Szűz Mária, miként büntette egy angyal az apját, Zakariás zsidó papot, amiért nem akart neki hinni, hogy idős koruk ellenére, mégis fiuk fog születni. János a sivatagban élt aszketikus életet, „teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt”. (Máté 3,4) Később a Jordán alsó völgyében hirdette az igét, prédikált Krisztus közelgő eljöveteléről, a bűnbánatról és a folyóban keresztelt.

Keresztelő János több száz, vagy akár több ezer embert is odavonzott Jeruzsálemből, illetve Júdea számos szegletéből. Világossá tette, hogy nem ő a Megváltó, nem rá vár Izrael. „Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek, de aki utánam jön, erősebb nálam: arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket. Kezében szórólapát van, és megtisztítja szérűjét: a gabonáját csűrbe takarítja, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.” (Mt 3,11-12)

Számos valláskutató ért egyet abban, hogy Jézus János általi megkeresztelése – amelyet nem csupán Máté, Márk és Lukács evangéliuma, de számos egyéb kanonizált és nem kanonizált forrás is megemlít – szinte biztos, hogy megtörtént esemény volt. A mai Al-Maghtas régészeti helyszín – amelyre a biblikus szövegek Betániaként utalnak, ugyanis a hagyomány szerint itt, vagyis a Jordán keleti partján tevékenykedett János – a késő római időszak óta fontos keresztelőhelynek minősül. Jézus megkeresztelkedése a keresztény kultúrkörben mérföldkőnek bizonyult, a keresztelés szertartása az egyik legősibb keresztény hagyománnyá lett, amely két évezredet élt túl.

Hol lehet a levágott fej?

Sem Josephus Flavius, sem a Biblia nem említi, hogy Keresztelő Jánost hol temették el, habár Máté evangéliuma tett egy megjegyzést: „Amikor tanítványai meghallották, eljöttek, a holttestet elvitték, és eltemették egy sírboltba.” (Mk 6,29) A 4. századtól kezdve – tehát három évszázaddal az eseményeket követően – kialakult a hagyomány, amely szerint a temetési helye a mai Palesztinához tartozó Sebastia faluban van. Akkoriban ez Szamariához tartozott. Ám hogy mi lett pontosan a fejjel, arról ezernyi különböző elmélet és hagyomány alakult ki Cargill szerint.

Négy helyszín is azt állítja, hogy a szent fej náluk található. Ezek közül az egyik a damaszkuszi Omajjád-mecset, amely a 8. században épült, Keresztelő Szent Jánosról lett elnevezve, és úgy hírlik, a szentélyében lett eltemetve a prófétai fő. A római Szent Szilveszter templomban is őriznek egy koponyát, amelyről azt állítják, hogy János feje. A franciaországi Amiens 13. századi katedrálisában is elkülönített helye van egy koponyának, amelyről úgy hiszik, a szent feje, és a keresztesek hozták el Konstantinápolyból 1206-ban. Továbbá Münchenben egy múzeum is azt állítja, hogy számos ereklyéi között tudhatja a fejet, amelyet pápai engedéllyel V. Vilmos bajor herceg gyűjtött össze a 16. század közepén. Mindezek mellett számos múzeum és kolostor – Egyiptomtól kezdve Montenegróig bezárólag – állítja azt, hogy Szent János egyéb testrészei vannak a birtokában.

A legenda folytatódik

2010-ben bolgár régészek bejelentették, hogy találtak egy csontokkal teli ereklyetartót a Bulgáriához tartozó, Sveti Ivan (magyarul: Szent János) nevű Fekete-tengeri sziget lerombolt középkori kolostorában. Mivel a kolostor is Keresztelő Szent Jánosról lett elnevezve, a kutatók elképzelhetőnek tartották, hogy a szent maradványaira bukkantak. Az ereklyéket tartalmazó homokkő dobozon ez a felirat állt görögül: „Isten, óvd a szolgádat, Tamást. Szent Jánoshoz. Június 24.”

A radiokarbonos vizsgálatok szerint a szigeten talált csontok egykoron egy, a Közel-Keleten, a Kr. u. 1. században élt férfihez tartoztak. Az adatok valóban stimmelnek, de bizonyítani természetesen sohasem lehet majd.