Harminchárom meghökkentő történet a történelemből: megjelent a Múlt-kor őszi EXTRA különszáma

2026. október 16.-Múlt-kor

Harminchárom rendhagyó, de dokumentált történelmi esetet, megmagyarázhatatlan túlélést és különös emberi sorsot mutat be a Múlt-kor történelmi magazin legújabb, őszi EXTRA különszáma. A 132 oldalas kiadvány az egyetemes és magyar történeti különlegességek mellett egy önálló tematikus összeállításban dolgozza fel a magyar-kínai kulturális és tudományos kapcsolatok évszázadait is.

Összefoglaló
  • Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin őszi EXTRA különszáma, amely 132 oldalon 33 meghökkentő, történelmi esetet és különös emberi sorsot mutat be.
  • A kiadvány a valószínűtlen túlélések, orvostörténeti furcsaságok és tömeghisztériák mellett magyar vonatkozású kuriózumokat is felvonultat, köztük Pipás Pista történetét.
  • A lap egy önálló, 18 oldalas mellékletben dolgozza fel a magyar–kínai kapcsolatok évszázadait, kiemelten bemutatva a Sanghaj modern arculatát formáló magyar építészek munkásságát.

A kiadvány egyik központi témakörét a valószínűtlen túlélések és a fegyveres konfliktusok abszurd fordulatai adják. Az olvasók megismerhetik Violet Jessop történetét, aki úszástudás nélkül élte túl három óceánjáró, az Olympic, a Titanic és a Britannic balesetét, illetve elsüllyedését, valamint Jamagucsi Cutomu esetét, aki mind a hirosimai, mind a nagaszaki atomtámadásnak a túlélője lett.

A különszám bemutatja Onoda Hiroo japán hírszerzőtiszt kálváriáját, aki a Fülöp-szigeteki Lubang dzsungelében 1974-ig nem volt hajlandó letenni a fegyvert, továbbá Sir Adrian Carton de Wiart brit altábornagy pályafutását, aki három háborúban szerzett tucatnyi súlyos sebesülése ellenére hat évtizeden át szolgált az első vonalban. A huszadik századi hadtörténeti cikkek között szerepel az 1972-es vietnámi napalmtámadásban megsérült Kim Phuc és az őt megörökítő fotóriporter, Nick Ut sorsának összefonódása, valamint az 1950-ben Harry S. Truman amerikai elnök ellen elkövetett washingtoni merénylet rekonstrukciója is.

A tudomány- és orvostörténeti különlegességek között helyet kapott Phineas Gage amerotti vasúti művezető esete, akinek a koponyáján egy robbanás következtében áthatolt egy több mint egyméteres vasrúd, túlélése pedig alapjaiban írta át az agyműködésről alkotott korabeli ismereteket.

A magazin elemzi a tömeghisztéria történelmi példáit is: a középkori Európán végigsöprő, hallucinációkkal és végkimerüléssel járó táncoló pestist, valamint az Illinois állambeli Mattoon kisvárosának 1944-es pánikját, ahol a lakosságot egy rejtélyes, édeskés szagú gázzal támadó fantom tartotta rettegésben. Ugyancsak a tudomány és a megtévesztés határterületét járja körül Eusapia Palladino olasz médium története, akinek szeánszait még a Curie házaspár is vizsgálta, miközben a nőt sorozatosan csaláson érték.

A társadalom- és kultúrtörténeti portrék sorában a hazai vonatkozást Pipás Pista, a szegedi tanyavilág bérgyilkosa képviseli, akiről csak letartóztatásakor derült ki a hatóságok számára, hogy valójában Fődi Viktória néven született nő. Az oknyomozó újságírás hőskorát idézi fel Nellie Bly pályája, aki a 19. század végén elmebetegnek tettetve magát jutott be a Blackwell-szigeti elmegyógyintézetbe, később pedig 72 nap alatt kerülte meg a Földet egyetlen kézitáskával.

A lapszám emellett foglalkozik VI. Károly francia királlyal, aki mentális betegsége során azt képzelte magáról, hogy üvegből van, továbbá részletezi a 897-es római hullazsinatot, amelyen a kilenc hónapja halott Formózusz pápát exhumálták, hogy törvényszék elé állítsák. Az olvasók megismerhetik a csillagász Johannes Kepler küzdelmét a boszorkánysággal vádolt édesanyja megmentéséért, a párbajozó párizsi operaénekesnő, Julie d’Aubigny életét, az 1815-ös Tambora-vulkánkitörés nyomán beköszöntött „nyár nélküli évet”, valamint az 1904-es St. Louis-i olimpia maratonfutását, ahol a versenyzők autóval, patkányméreggel és romlott gyümölccsel próbáltak célba érni.

A 33 történeten túl a különszám egy 18 oldalas tematikus mellékletben tekinti át a magyar–kínai kapcsolatok történetét a középkori utazóktól a huszadik századi sinológusokig. A blokk bemutatja többek között Széchenyi Béla gróf és Lóczy Lajos kelet-ázsiai expedícióját, Stein Aurél és Hopp Ferenc gyűjtőmunkáját, valamint külön fejezetet szentel annak a négy, orosz hadifogságból Ázsiába vetődött magyar építésznek (köztük a város első felhőkarcolóját, a Park Hotelt tervező Hugyecz Lászlónak és Gonda Károlynak), akik a két világháború között alapvetően határozták meg a modern Sanghaj városképét.

A Múlt-kor történelmi magazin őszi EXTRA különszáma közvetlenül megrendelhető a Múlt-kor Boltban, valamint október 16-tól megvásárolható az újságárusoknál, a benzinkutakon, továbbá a Tesco, az Auchan és az Interspar üzletekben.