Irodákká alakítaná át olvasótermeit a londoni British Library
Komoly tiltakozást váltott ki a londoni British Library terve, amely szerint az intézmény kiszervezi biztonsági szolgálatát, és 3 nyilvános olvasótermét bérbe adható üzleti irodatérré alakítja át. Az átalakítás részleteiről és a szakszervezeti reakciókról a The Guardian brit napilap számolt be, eszerint a döntést tovább bonyolítja, hogy a munkavállalói képviselet szerint a tereket eközben több milliónyi közpénzből újítják fel.
- A British Library december 1-jétől kiszervezi csaknem 70 biztonsági őre munkáját.
- A könyvtár 11 olvasóterméből 3 termet magánkézben működő irodatérré alakítana át.
- A PCS szakszervezet sztrájkszavazást indított, és a kulturális miniszter beavatkozását kérte.
A könyvtár vezetése közölte csaknem 70 biztonsági dolgozójával, köztük az olvasótermekben járőröző őrökkel, felügyelőkkel és kamerarendszert figyelő munkatársakkal, hogy állásukat december 1-jén egy magánvállalkozó, az STM veszi át. A közszolgálati szakszervezetet (PCS) egyúttal tájékoztatták arról, hogy az STM elutasította a szakszervezet elismerését az érintett alkalmazottak esetében.
A PCS erre válaszul sztrájkszavazást indított, Fran Heathcote főtitkár pedig levélben kérte Lisa Nandy kulturális miniszter sürgős beavatkozását. A főtitkár arra emlékeztetett, hogy a Munkáspárt korábban a kiszervezett munkakörök tömeges visszavételét ígérte, így a könyvtár lépése szembemegy a kormányzati politikával. Nick Marro, a PCS kulturális csoportjának titkára aggályosnak nevezte, hogy a kulturális tárca (DCMS) információik szerint akár 14 millió fontot is fordíthat az olvasótermek felújítására, amelyeket a könyvtár ezután azonnal magánkézbe adna.
A tervek értelmében az intézmény 11 olvasóterméből 3 termet, a természettudományi és a társadalomtudományi részlegeket zárnák be, hogy magánüzemeltetésű, rugalmas üzleti munkatereket hozzanak létre. Források szerint ez 340 olvasói munkaállomás elvesztésével járna, ami a St Pancras épület több mint 1400 asztalának mintegy 20 százalékát érinti.
A British Library honlapján azzal indokolta a lépést, hogy Londonban nagy a kereslet a minőségi irodaterek iránt, miközben a könyvtár idén körülbelül 7 millió fontos pénzügyi hiánnyal számol. A vezetés állítása szerint az online igények növekedésével csökkent a személyes látogatások száma, az új üzleti terekből származó bevétel pedig biztosítaná az alapvető könyvtári szolgáltatások és az olvasótermek ingyenességét. A belső bemutatók adatai szerint a terek átalakítása 8 és 13 millió font közötti összegbe kerülne, ám míg Paul Bate vezérigazgató a dolgozók előtt korábban említette a tárca támogatását, a minisztérium tagadta, hogy az összeget már kiutalták volna.
A szakszervezet vitatja a látogatószám csökkenésére hivatkozó érvelést, és a leépítések veszélyére is felhívta a figyelmet. Nick Marro szerint már jelenleg is nehéz szabad asztalt találni az épületben, a statisztikák visszaesését pedig nagyban okozta a könyvtár rendszereit korábban megbénító súlyos biztonsági támadás, amikor ideiglenesen elérhetetlenné váltak a szolgáltatások. Bár a vezetés nem jelentett be azonnali elbocsátásokat, a jövőbeni leépítéseket és átszervezéseket nem zárta ki.
A szakszervezeti vezető hozzátette, hogy a British Library termeit egykor olyan tudósok használták, mint Charles Darwin, és a mai kutatók számára is súlyos veszteséget jelentene a helyek szűkítése. A könyvtár ugyanakkor megerősítette elkötelezettségét a tudomány mellett, hangsúlyozva, hogy a londoni Tudásnegyedben (Knowledge Quarter) működő új terek a kutatók és vállalkozások együttműködését szolgálják majd.
Ez is érdekelhet
A British Library a világ egyik legjelentősebb kutatókönyvtára, amely több mint 150 millió dokumentumot, köztük az 1215-ös Magna Carta fennmaradt példányát is őrzi. Az intézményt 1973-ban hozták létre több nagy múltú gyűjtemény, elsősorban a 18. század közepén alapított British Museum könyvtárának összevonásával. A gyűjtemény korábban a bloomsburyi múzeum híres kerek olvasótermében működött, amely a 19. és a 20. században számos meghatározó tudós, író és gondolkodó, köztük Charles Darwin munkahelyéül szolgált. A folyamatosan növekvő állomány elhelyezésére és a modern kutatási igények kiszolgálására a könyvtár 1998-ban költözött át jelenlegi, a londoni St Pancras pályaudvar szomszédságában felépített központjába.
A mostani vita rávilágít azokra a pénzügyi és működési feszültségekre, amelyekkel a nagy európai nemzeti közgyűjtemények a 21. században szembesülnek. A digitalizáció térnyerése, a fenntartási költségek emelkedése és a központi költségvetési források szűkülése miatt számos történelmi múzeum és könyvtár kényszerül új, piaci alapú bevételi források keresésére.
