Ezer év után Londonban látható a bayeux-i falikárpit
Ezer év elteltével ismét Angliában látható a középkori történelem egyik legfontosabb vizuális forrása, a bayeux-i falikárpit. A londoni British Museum csütörtökön nyíló kiállítása nemcsak művészettörténeti mérföldkő, hanem a francia-brit diplomáciai kapcsolatok erősödésének szimbóluma is a Brexit utáni időszakban, rávilágítva a két nemzet közös kulturális és történelmi gyökereire.
- A londoni British Museum csütörtökön nyitja meg a tizenegyedik századi bayeux-i falikárpitot bemutató új, nagyszabású történelmi kiállítását.
- A mintegy hetven méter hosszú, a hastingsi csatát ábrázoló textília elkészülte óta most először hagyta el Franciaország területét.
- Az angol és francia diplomáciai közeledést is szimbolizáló tárlat iránt óriási az érdeklődés, az első jegyek órák alatt elfogytak.
A nagyközönség számára nyíló tárlatot a múlt héten III. Károly brit uralkodó és Emmanuel Macron francia elnök is megtekintette. A kilenc hónapig tartó kiállítás iránti érdeklődés példátlan a londoni intézmény történetében, az első jegyértékesítési hullámban órák alatt gazdára talált az összes belépő, több mint 2,5 millió font bevételt generálva.
Millie Horton-Insch, a kiállítás kurátora a Reuters hírügynökségnek hangsúlyozta, hogy a mintegy hetven méter hosszú hímzés méretei és a középkori hadviselés brutális valóságát bemutató részletei napjaink közönségét is lenyűgözik. A műtárgyat júliusban, szigorú rendőri kíséret mellett, egy speciális, rezgéscsillapítóval és klímaberendezéssel ellátott ládában szállították át a La Manche csatornán.
A kurátor kiemelte, a mai kor embere számára szinte felfoghatatlan az a több ezer munkaóra, amelyet a tizenegyedik századi angol varrónők a gyapjúszálak fonására, a természetes színezőanyagok kikeverésére és magára a hímzésre fordítottak.
A kutatások szerint a műalkotás valószínűleg Dél-Angliában, Kent grófságban készült, majd nem sokkal később Franciaországba vitték. A textília azóta, vagyis a tizenegyedik század vége óta most először hagyta el a kontinenst, ami egyedülálló lehetőséget biztosít a brit közönség számára, hogy saját fővárosában tekintse meg nemzeti történelmének legfontosabb krónikáját.
Ez is érdekelhet
A bayeux-i falikárpit az 1066-os esztendő sorsfordító eseményeit, a normann hódítás előzményeit és magát a hastingsi csatát örökíti meg. A kárpit jelenetei részletesen elbeszélik, ahogy Hódító Vilmos normandiai herceg seregei partra szállnak Angliában, majd vereséget mérnek az utolsó angolszász uralkodó, II. Harold király hadaira.
Az ütközet, amelyben maga Harold is életét vesztette, a szigetország történelmének legismertebb dátumává vált, mivel ez volt az utolsó alkalom, hogy idegen erők sikeres katonai inváziót hajtottak végre Anglia ellen. A normann hódítás gyökeresen és visszafordíthatatlanul átalakította az angol államszervezetet, a társadalmi berendezkedést, az arisztokráciát és a hivatalos nyelvet is, így a kárpit a modern brit nemzet születésének felbecsülhetetlen értékű képes kordokumentuma.
