Királyi szexbotrányt ábrázolhat a Bayeux-i falikárpit rejtélyes jelenete
Hódító Vilmos angol trónigényének legitimitását megkérdőjelező, rejtett utalást fedezhettek fel a Bayeux-i falikárpit egyik legvitatottabb jelenetében. A Daily Mail brit napilap cikkéből kiderül, hogy a British Museum vezető kurátora szerint a világhírű tizenegyedik századi hímzés nem csupán a normann hódítás krónikája, hanem egy korabeli királyi szexuális botrány finom rendszerkritikáját is magában hordozza.
- A British Museum szakértője szerint a Bayeux-i falikárpit egyik vitatott jelenete Normandiai Emma angol királyné feltételezett házasságtörésére utal.
- Az egyházi személlyel folytatott viszony ábrázolása finoman megkérdőjelezi Hódító Vilmos angol trónkövetelésének történelmi legitimitását.
- A tizenegyedik századi, a normann hódítást megörökítő hímzést a közeljövőben egy új kiállítás keretében mutatják be a londoni intézményben.
A középkori műalkotás egyik évszázadok óta kutatott, rejtélyes részlete egy Aelfgyva nevű nemesasszonyt ábrázol, akinek az arcát egy egyházi személy érinti meg, miközben a jelenet alatti díszítőszegélyen egy meztelen férfialak látható.
Michael Lewis professzor, a londoni intézmény szakértője a History Extra történelmi podcastban kifejtette, a jelenet minden bizonnyal Normandiai Emmát, II. (Tanácstalan) Ethelred, majd Nagy Knut angol királyok feleségét ábrázolja, aki Angliába érkezve felvette az Aelfgyva nevet. A kutató értelmezése szerint a kompozíció a királyné és Alfwin winchesteri püspök feltételezett, a korban széles körben pletykált házasságtörő viszonyára utal.
A botrány képi megjelenítése alapjaiban áshatja alá a normann invázió jogalapját. Amikor Hitvalló Eduárd angol király, Normandiai Emma fia 1066-ban örökös nélkül elhunyt, Hódító Vilmos normandiai herceg részben a királynéhoz fűződő rokoni kapcsolataira hivatkozva formált jogot a szigetország trónjára.
Lewis rámutatott, hogy a női alak és a meztelen férfifigura együttes ábrázolása a kárpiton aláássa a királyné erkölcsi tekintélyét, és ezzel közvetve magának a normann hódításnak a legitimitását is megkérdőjelezi. Emily Winkler, az Oxfordi Egyetem kutatója ugyanakkor jelezte, az asszony nemes tartása arra utalhat, hogy bár a botrány ismert volt, végül nem rengette meg végzetesen az uralkodócsalád politikai helyzetét.
A több mint hetven méter hosszú, lenvászonra hímzett Bayeux-i falikárpit az egyetemes kultúrtörténet egyik legfontosabb relikviája, amely ötvennyolc fennmaradt jelenetben meséli el az 1066-os hastingsi csatához vezető eseményeket, valamint II. Harold angol király vereségét.
Ez is érdekelhet
A modern történettudomány álláspontja szerint a művet az 1070-80-as években rendelte meg Odo bayeux-i püspök, Hódító Vilmos féltestvére. Noha a megrendelő normann volt, a kutatók többsége egyetért abban, hogy a részletgazdag, feliratokkal is ellátott kárpitot angolszász mesterek készítették Angliában, ami logikus magyarázatot adhat a hódítók számára kedvezőtlen, rejtett szimbolika megjelenésére.
A középkori textília a közeljövőben a British Museum új kiállításának központi eleme lesz. A normann hódítás történetét bemutató, hatalmas érdeklődésre számot tartó londoni tárlatot Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Andy Burnham brit miniszterelnök nyitja meg hivatalosan, egyedülálló lehetőséget biztosítva a nagyközönség számára a brit történelem egyik legmeghatározóbb műalkotásának tanulmányozására.
