Új őskori tornyot fedeztek fel Mallorca szigetén
Egy korábban ismeretlen, a megalitikus építészetet képviselő negyedik talayotot fedeztek fel a mallorcai Son Fornés őskori településén. A növényzet irtása közben előkerült építmény azonosítása új fejezetet nyit a Baleár-szigetek történetét meghatározó talayot-kultúra kutatásában.
- A mallorcai Son Fornés régészeti parkjában egy növényzetirtás során véletlenül bukkantak rá a település negyedik megalitikus építményére, egy eddig ismeretlen talayotra.
- A Barcelonai Autonóm Egyetem kutatói a hamarosan induló ásatások során tisztázzák a kiemelkedő helyen fekvő építmény pontos korát, alaprajzát és eredeti funkcióját.
- A felfedezés alapvetően árnyalhatja a Baleár-szigetek bronz- és vaskori történetét meghatározó talayot-kultúra társadalmi és településszerkezeti viszonyairól alkotott eddigi tudományos képet.
Az új őskori struktúrára a Montuïri közelében fekvő park tervezett múzeumának kialakítását megelőző tereprendezés során bukkantak rá a szakemberek. A Baleár-szigeteki Természetvédelmi Intézet (Ibanat) munkatársai a bozótirtás közben vették észre a masszív kőfalakat.
Vicenç Lull, aki ötven éve tárta fel a lelőhely első talayotját, megerősítette, hogy az új építmény a korábbi három emléktől távolabb, egy magasabban fekvő ponton helyezkedik el. Jelenleg a központi oszlop felső része, a külső peremfal egy szakasza, valamint több leomlott kőtömb azonosítható. A központi oszlop megléte arra utal, hogy a szerkezet alatt háborítatlan régészeti rétegek maradtak fenn, amelyek kulcsfontosságú leletanyagot rejthetnek.
A Baleár-szigetek késő bronzkori és vaskori történelmét domináló kultúra legjellemzőbb emlékei a kőtömbökből kötőanyag nélkül emelt tornyok, a talayotok. A korábbi feltárások Son Fornés területén bizonyították, hogy ezek nem feltétlenül töltöttek be azonos funkciót.
Az 1975-ben azonosított első épület a javak elosztását szolgáló gazdasági központ volt, míg az 1981-ben feltárt második struktúra korlátozott megközelíthetősége vallási funkciót valószínűsített. A harmadik épületet a pún-baleári korszakban átépítették, ami megnehezítette eredeti rendeltetésének tisztázását. A negyedik monumentum feltárása elengedhetetlen a korabeli társadalom építészeti szokásainak megértéséhez.
Ez is érdekelhet
A Barcelonai Autonóm Egyetem (UAB) hatfős kutatócsoportja önkéntesek bevonásával háromhetes ásatási kampányt indít a helyszínen. A vizsgálatok célja a negyedik talayot építési idejének és alaprajzának pontosítása, amely támpontot nyújthat a rendeltetés megállapításához. A szakemberek szerint az építmény szokatlanul kiemelkedő elhelyezkedése a településen túli kapcsolatokra is utalhat. A műemlék földrajzi háromszöget alkot a közeli Campanar dels Moros és Sabor régészeti helyszínekkel, felvetve a szomszédos települések közötti vizuális hálózat létezésének lehetőségét.
Az ásatások eredményei Son Fornés belső viszonyait és a regionális kapcsolatrendszereket is megvilágíthatják. A feltárást követő elemzések mellett a régészek célja a negyedik talayot bemutathatóvá tétele a nagyközönség számára. Ezzel párhuzamosan a kutatók szorgalmazzák a szomszédos, magántulajdonban lévő Sabor területének állami felvásárlását, hogy a régió megalitikus öröksége biztonságosan megőrizhető és feldolgozható legyen.
