Középkori erdővel fogadják a Bayeux-i kárpitot Londonban

Az Andy Sturgeon tájépítész által tervezett szabadtéri projekt az 1066-os hastingsi csata helyszínéül szolgáló kelet-sussexi régió korabeli tájképét rekonstruálja. Az intézmény főbejárata előtt felállított installáció gerincét harminchét nyírfa adja, kiegészülve a térségre jellemző őshonos aljnövényzettel, köztük kányabangitával, mogyoróval, gyepűrózsával és erdei pajzsikával. A fák gyökérlabdáit és a növényládákat olyan egyedi, kék, sárga és vörös színekre festett jutaszövettel burkolják, amelyek precízen megegyeznek a Bayeux-i kárpit hímzőfonalainak eredeti árnyalataival.

Sturgeon koncepciója szerint a színes, organikus tér a múzeum monumentális, monokróm homlokzatát hivatott ellensúlyozni, miközben fizikailag is bevezeti a látogatókat a normann hódítást bemutató szeptemberi tárlatra. A projekt egyben előkészíti a múzeum előterének 2027-re tervezett, mediterrán jellegű botanikus kertté történő teljes átépítését is.

Az élőfás installáció szorosan reflektál a kárpit ikonográfiájára: a mintegy hetven méter hosszú, a 11. század második felében hímzett textílián a fák nem csupán dekoratív elemek, hanem fontos funkciót töltenek be. A jeleneteken összesen harminchét fa, illetve facsoport szerepel, amelyeket az alkotók egyfajta vizuális írásjelként használtak az egyes történelmi események és térbeli helyszínek közötti átmenetek érzékeltetésére.

A növényzet a cselekmény narratív elhelyezését is segíti, például amikor II. Harold angol király vidékre utazik, vagy amikor a normann felderítők egy erdős domboldalról figyelik az ellenséget. A kutatók a stilizált ábrázolások ellenére több specifikus fafajtát is azonosítottak a lenvászon szöveten, köztük a tölgyet, a kőrist és a bükköt.

A Bayeux-i kárpit nagy-britanniai bemutatása kivételes diplomáciai és muzeológiai esemény. Emmanuel Macron francia elnök tavaly júliusban, egy állami látogatás során jelentette be a műkincs kölcsönadását, amire a normandiai Bayeux Múzeum 40 millió dolláros felújítása teremtett lehetőséget. Bár a gesztust az angol-francia kapcsolatok történelmi diplomáciai sikereként értékelik, a lépés komoly szakmai vitákat is kiváltott.

Több szakértő és alkotó – köztük David Hockney festőművész – megkérdőjelezte a közel ezeréves, rendkívül sérülékeny műtárgy szállításának biztonságát. A felbecsülhetetlen értékű, az 1066-os normann inváziót Hódító Vilmos szemszögéből megörökítő történelmi relikvia biztosítási értékét a londoni kölcsönadás idejére 800 millió fontban határozták meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Kutatók cáfolják az angyalok antarktiszi börtönét
• Megtalálhatták a Frigyládát őrző épület maradványait
• Új régészeti bizonyíték támasztja alá Ezékiás király reformjait
• Különleges kőzetek miatt vitáznak a bibliai Özönvíz elméletén
• Azonosíthatták Szent Péter szülővárosát
• Pénzügyi nyilvántartás lehetett a rejtélyes holt-tengeri Réztekercs
• Föld alatti "folyosókat" azonosítottak az Ararát-hegyen
• Régészeti leletek árnyalják Poncius Pilátus történelmi megítélését
• Így lett ókori árulóból a középkor rettegett antihőse Júdás