Megőrizte falfestményei eredeti színeit a Szakkarában feltárt sír
Egy kivételes állapotban megőrződött, 4400 éves kettős sírépítményt tártak fel a szakkarai nekropoliszban spanyol és egyiptomi régészek. A Barcelonai Autonóm Egyetem és az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács közös feltárása az ókori egyiptomi Óbirodalom V. dinasztiájának késői korszakából származó leletegyüttest hozott napvilágra. A felfedezés rendkívülinek számít a fali domborművek érintetlenül megmaradt, eredeti festése miatt.
- Spanyol és egyiptomi régészek egy 4400 éves, kivételes épségű kettős sírépítményt tártak fel a szakkarai nekropoliszban.
- Az Óbirodalom korából származó masztaba két temetkezési kápolnájának fali domborművei épségben megőrizték eredeti színeiket.
- A leletegyüttes Dzsedkaré Iszeszi fáraó korának közigazgatásáról és a korabeli társadalmi mobilitásról nyújt új ismereteket.
A Kairótól délnyugatra fekvő Szakkara északi részén, a francia régészről elnevezett Mariette-nekropoliszban azonosított emlékmű egy masztaba, vagyis lejtős falú, téglalap alaprajzú sírépítmény. A Josep Cervelló egyiptológus által vezetett kutatócsoport két különálló temetkezési kápolnát tárt fel, amelyeket Junmen, Dzsedkaré Iszeszi fáraó magas rangú tisztviselője emeltetett.
A sírban nemcsak a főhivatalnok, hanem édesapja, az alacsonyabb rangú Iti is végső nyugalomra lelt. A szakemberek szerint a kettős temetkezés a családi karrierépítés és a központi adminisztrációba történő felemelkedés ritka tárgyi emléke.
A síremlék belső tereiben feltárt feliratok és domborművek kiemelkedő művészettörténeti értéket képviselnek, állapotuk az évezredek ellenére rendkívül jó. A falakon mezőgazdasági munkálatok, szamarak és egyéb állatok ábrázolásai, valamint rituális áldozati menetek láthatók, amelyek nagy része megőrizte élénk, eredeti színeit.
Az egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium közleménye rámutatott, hogy a temetkezési szövegek közvetlenül a sírtulajdonos személyiségéhez és tisztségeihez igazodnak, ami értékes részletekkel szolgál a Kr. e. 24. század végi művészeti és hivatali életről.
Ez is érdekelhet
Bár a lelőhely már Auguste Mariette 19. századi kutatásai óta ismert, a területet korábban nem vetették alá modern topográfiai vizsgálatnak. A barcelonai kutatócsoport célja a temetkezési körzet szisztematikus feltárása volt, bemutatva a nekropoliszt mint élő közösségi teret, ahol az építők, papok és hozzátartozók mindennapi tevékenysége zajlott. A térképek és a terepi adatok elemzése nemcsak a most azonosított masztaba elhelyezkedését tisztázta, hanem két további, a közelben rejtőző síremlék nyomaira is rámutatott, amelyeket a jövőbeli szezonokban terveznek feltárni.
Az V. dinasztia végén, Dzsedkaré Iszeszi uralkodása idején jelentős közigazgatási reformok zajlottak, amelyek teret nyitottak a tehetséges tartományi hivatalnokok udvari felemelkedésének. Junmen és édesapja kettős temetkezése ennek az adminisztratív megújulásnak a közvetlen bizonyítéka, rávilágítva az egyiptomi társadalom belső mozgásaira. A szakkarai felfedezés így nem csupán egy esztétikai ritkaság, hanem a fáraókori történelem egyik kulcsfontosságú korszakának fontos forrása is.
