Karolina Auguszta császárné levelezésével bővült a Habsburg-gyűjtemény
Egyedülálló, a Habsburg-dinasztia tizenkilencedik századi mindennapjait és kiterjedt kapcsolatrendszerét megvilágító iratanyaggal bővült a Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteménye. A Karolina Auguszta osztrák császárné személyéhez köthető, Ausztriából érkezett magánlevelezés és udvari dokumentáció feldolgozása új perspektívákat nyithat a korszak és a bécsi udvar belső viszonyainak történeti kutatásában.
- A Habsburg Ottó Alapítvány levéltára egy 1,72 iratfolyóméter terjedelmű, főként a tizenkilencedik századból származó dokumentumegyüttessel gazdagodott Ausztriából.
- A Habsburg Károly által adományozott gyűjtemény fókuszában I. Ferenc osztrák császár negyedik feleségének, Karolina Auguszta császárnénak a kiterjedt magánlevelezése áll.
- A restaurálásra váró iratok között megtalálható a császárné és mostohaunokája, a későbbi mexikói császár, Miksa főherceg évtizedeken át folytatott levélváltása is.
A névadó fia, Habsburg Károly jóvoltából Magyarországra került, 1,72 iratfolyóméter terjedelmű levéltári egység kiterjeszti az alapítvány gyűjteményének időbeli lefedettségét. Mivel Habsburg Ottóhoz egykori családfőként a tágabb rokonság történelmi emlékei is eljutottak, az intézményi profil túlmutat a politikus személyes hagyatékán.
A részben a természetes elhasználódás miatt sérülékeny dokumentumok jelenleg állományvédelmi felülvizsgálat alatt állnak. A papíralapú források teljes körű tudományos feldolgozása és a kutatási segédletek összeállítása az állagmegóvási munkálatok befejezése után kezdődhet meg Ladányi Gábor történész-levéltáros vezetésével.
Az újonnan érkezett gyűjtemény fókuszában a Wittelsbach-házból származó Karolina Auguszta osztrák császárné áll. A bajor hercegnő I. Ferenc osztrák császár negyedik feleségeként érkezett a bécsi udvarba, ahol diplomáciai érzéke révén a szerteágazó dinasztia közös anyjává lépett elő. Az iratanyagban megtalálhatók a birtokügyekkel és az udvartartás kiadásaival kapcsolatos hivatalos számlák, valamint az anyacsászárnéhoz intézett kérvények is. Ezek a hivatalos papírok fontos adalékokkal szolgálnak a tizenkilencedik századi társadalomtörténeti kutatásokhoz.
Ez is érdekelhet
A hagyaték legértékesebb részét a családi magánlevelezés alkotja, amelyből már a feldolgozás kezdetén két jelentős egységet azonosítottak a szakemberek. Az egyik iratcsomó Karolina Auguszta és mostohaunokája, a későbbi mexikói császár, Miksa főherceg közel ötven tételből álló levélváltását tartalmazza, amely az 1848-as európai forradalmi esztendőtől egészen 1866-ig ível. A másik jelentős blokk a császárné és unokahúga, Adelgunda modenai hercegnő kapcsolatát dokumentálja, évtizedeken átívelő, több száz levelet felölelő formában.
Karolina Auguszta élete átfogta a tizenkilencedik század sorsfordító eseményeit a napóleoni háborúk lezárásától az 1848-as forradalmakon át a kiegyezésig. Személye hidat képezett férje, a konzervatív I. Ferenc kora, valamint a Ferenc József által fémjelzett új uralkodói generáció között. A Miksa főherceggel folytatott levelezés különösen tragikus színezetet kap annak ismeretében, hogy a mexikói császári trónt elfogadó főherceget 1867-ben kivégezték.
