Görögország nem adja kölcsön az eredeti Parthenón-márványokat
Görögország elutasította a frankfurti Liebieghaus múzeum kölcsönzési kérelmét a Parthenón márványtöredékeire, mivel a német intézmény a londoni British Museumból is állít ki vitatott sorsú műtárgyakat. A konfliktus egy olyan kiállítást árnyékol be, amely elsőként mutatja be az ókori templom keleti oromzatának teljes szobrászati rekonstrukcióját.
- A görög hatóságok megtagadták az athéni Akropolisz eredeti töredékeinek kölcsönadását a frankfurti Liebieghaus múzeum novemberben nyíló kiállítására.
- Az elutasítás oka, hogy a német intézmény a londoni British Museumból is kapott leleteket, amelyeket Görögország évtizedek óta jogtalanul elvitt nemzeti kincsként tart számon.
- A frankfurti tárlat a diplomáciai feszültség ellenére bemutatja az ókori templom keleti oromzatának tudományos áttörést jelentő, római szarkofágok alapján elkészített teljes rekonstrukcióját.
A Liebieghaus november 18-án nyíló tárlata Pallasz Athéné születését, a főtemplom keleti oromzatát helyezi a középpontba. A görög Központi Régészeti Tanács azért tagadta meg kilenc eredeti márványtöredék bemutatását, mert a kurátorok két további darabot a londoni British Museumból kölcsönöztek.
A görög kulturális minisztérium évtizedek óta követeli a tizenkilencedik század elején Lord Elgin brit nagykövet által elszállított leletek visszaszolgáltatását. Athén politikai okokból mereven elzárkózik attól, hogy nemzeti kincseit az általuk illegálisan eltulajdonítottnak tekintett londoni darabokkal együtt szerepeltesse. Elisabeth Pallentin, a Liebieghaus szóvivője megerősítette a kölcsönzés meghiúsulását, de hangsúlyozta, hogy ez nem csökkenti a tárlat tudományos értékét.
A Vinzenz Brinkmann kurátor által vezetett kutatócsoport egy sokáig megoldhatatlannak hitt régészeti rejtélyt fejtett meg. A Parthenón harminckilenc alakból álló keleti oromzatának nyolcvan százaléka megsemmisült az ókor vége és 1670 között, a fennmaradt töredékek pedig világszerte szétszóródtak.
A tudományos áttörést kilenc római kori szarkofág domborműveinek vizsgálata hozta meg, amelyeket többségében a Vatikáni Múzeumokban őriznek. A modern számítógépes technológia segítségével a szakemberek bebizonyították, hogy a szarkofágok részletei tökéletes egyezést mutatnak az athéni templom eredeti töredékeivel, lehetővé téve a teljes kompozíció azonosítását.
A londoni múzeum által a kiállításra biztosított két műtárgy egyike egy lépő alak letört lábfejeit és egy fatönköt ábrázol. A mintegy ötven centiméter magas bázist a brit szakértők korábban a nyugati oromzathoz sorolták, Brinkmann legújabb kutatásai azonban a keleti homlokzathoz kötik a leletet. A másik brit darab egy redőzött drapériatöredék, amelyet hosszú ideje nem láthatott a közönség.
Ez is érdekelhet
A Parthenón márványainak sorsa a nemzetközi kulturális diplomácia elhúzódó konfliktusa. Lord Elgin 1801 és 1812 között az Oszmán Birodalom engedélyére hivatkozva távolíttatta el az Akropolisz szobrainak jelentős részét, amelyek 1817-ben kerültek a British Museum gyűjteményébe. Athén az 1980-as évek óta hivatalosan is követeli a műkincsek visszajuttatását.
A londoni intézmény az 1963-as brit múzeumi törvényre hivatkozva utasítja el a végleges visszaszolgáltatást, amely szigorúan tiltja a nemzeti gyűjtemények tárgyainak elidegenítését, így ez a diplomáciai patthelyzet a frankfurtihoz hasonló nemzetközi tudományos projekteket is nehezíti.
