Középkori fazekasközpont nyomait tárták fel egy franciaországi faluban
Évszázadokon átívelő fazekas tevékenység nyomaira bukkantak a franciaországi Erbray közelében, ahol egy építkezést megelőző régészeti feltáráson középkori és újkori településmaradványok, műhelyként használható épület nyomai, elrontott kerámiaedények és egy 14. század végi pénzlelet is előkerült.
- Az erbray-i Les Landelles területén a 13. századtól a 19. század elejéig követhető fazekas tevékenység nyomait tárták fel.
- A régészek egy 13–14. századi település és egy fazekasműhely maradványait is azonosították.
- Nagy mennyiségű, elrontott vagy deformálódott edény bizonyítja a középkori fazekasgyártást.
A franciaországi Loire-Atlantique megyében fekvő Erbray Les Landelles nevű településrészén végzett régészeti feltárás több évszázadon át működő fazekasközpont nyomait tárta fel. A kutatók középkori és újkori településmaradványokat, nagy mennyiségű kerámiát, valamint egy fazekasműhelyhez köthető leleteket találtak. A fazekasság a 13. századtól egészen a 19. század elejéig jelen volt a területen.
A lelőhely földtani adottságai kedveztek a kerámiakészítésnek, mivel a környéken nagy mennyiségben állt rendelkezésre agyagos nyersanyag. A régészek egy 13–14. századi település nyomait is azonosították: vízelvezető árkok, agyagkitermelő gödrök, oszloplyukak és egy épület falmaradványai kerültek elő. A leletanyagban fazekak, korsók, tálak, serpenyők, mozsarak és különféle tárolóedények is szerepelnek.
A fazekasműhely jelenlétére több kemencefal-töredék és égetett agyagmaradvány utal. Különösen érdekesek azok a 15. század végére és a 16. század elejére datálható edények, amelyek közül sok teljesen vagy csaknem teljes állapotban maradt fenn, ám deformálódott. Ezek valószínűleg túlégetés vagy hibás égetés miatt váltak használhatatlanná, ezért fazekasok által félretett selejtnek tekinthetők.
Ez is érdekelhet
A fazekasság mellett mezőgazdasági és kovács tevékenység nyomait is megtalálták. A növényi maradványok szerint többek között zabot, rozst, hajdinát, borsót és káposztaféléket termesztettek, valamint szőlőt is műveltek. A nagy mennyiségű salak pedig kovácsmunkára utal.
A leletek alapján a fazekasság a helyi lakosság viszonylagos jólétéhez is hozzájárulhatott. Ezt a palatetős házakra vonatkozó 16. századi leírások, valamint a szarvas, őz és fiatal szarvasmarha csontjai is jelzik. A lelőhelyen egy 13 érméből álló pénzleletet is találtak: a VI. Károly nevére vert, a 14. század végére datált érmék egy textilzsákban rejtőztek, értékük pedig egy napszámos többheti keresetének felelhetett meg.
