2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája

2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor

A pharoszi világítótorony

Az ókori Alexandria kikötőjébe érkező hajók meglehetősen nehéz feladattal álltak szemben, az igencsak sekély víznek és a felszín alatt rejtőző szikláknak köszönhetően. A Kr. e. 331-ben Nagy Sándor által alapított város azonban a Földközi-tenger egyik legjelentősebb kereskedelmi központja volt, így a veszélyek ellenére sokan hajóztak ide.

A biztonságosabb elérést végül a közeli Pharosz szigetén elhelyezett világítótorony biztosította. A neves görög építész, Knidoszi Szósztratosz tervei alapján az építés I. Ptolemaiosz fáraó idején kezdődött el, és fia, II. Ptolemaiosz uralma alatt fejeződött be, Kr. e. 280-270 körül.

Az ókori források alapján a világítótorony csaknem 140 méter magas volt, amivel az ókori világ második legmagasabb építménye lehetett. A leírások szerint a legszélesebb, négyszögletes alsó részre egy nyolcszögletű, keskenyebb test épült, majd erre egy kör alapú legfelső szakasz. Az épületrészeket egy körkörösen futó rámpa kötötte össze, amelyen felhordhatták a tüzelőanyagot, amely a folyamatos világítást biztosította.

A pharoszi világítótorony fényét állítólag mintegy 50 kilométer távolságból is látni lehetett. Olyannyira hasznos eszköz volt, hogy általa a világítótorony valódi fogalommá vált, és a későbbi korok hasonló építményei is ennek mintáját követték a világ minden táján.

Az ókori Alexandria számos történelmi emlékével együtt sajnos a világítótorony is földrengések áldozatává vált. Bár az ókori város nagy részét a tenger fenekére küldő, Kr. u. 365-ben történt krétai földrengés által keltett szökőárt túlélte, állapota folyamatosan romlott az évszázadok során. A düledező építmény végül a 15. században pusztult el teljesen.

Maradványaira a sziget körüli vizekben francia régészek bukkantak 1994-ben, 2015-ben pedig az egyiptomi hatóságok bejelentették, hogy az ókori csoda újjáépítésére készülnek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A gízai piramisok (kép forrása: Wikimedia Commons)A templom romjai napjainkban (kép forrása: Wikimedia Commons)A templom rekonstukciós rajza (kép forrása: Wikimedia Commons)A kolosszus elképzelt ábrázolása a kora újkorból (kép forrása: Wikimedia Commons)A Zeusz-szobor 18. századi elképzelése (kép forrása: Wikimedia Commons)A mauzóleum makettja (kép forrása: Wikimedia Commons)A világítótorony elképzelt ábrázolása a kora újkorból (kép forrása: Wikimedia Commons)A mauzóleum maradványai ma (kép forrása: Wikimedia Commons)A gízai nagy piramis (kép forrása: Flickr)A függőkert újkori elképzelése (kép forrása: Wikimedia Commons)A gízai nagy piramis (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár