225 éve született az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

Miután 1789 májusában megkezdte munkáját a rendi gyűlés, Franciaországban felgyorsultak az események, az évszázadok alatt felhalmozódott rengeteg társadalmi feszültség rövid idő alatt lerombolta a régi rendszert. A polgárság és a parasztság alkotta harmadik rend megalakította az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, amely a hagyományos rendi keretek lebontását követelte, s ennek szellemében hozta meg később törvényeit is. Az 1774 óta uralkodó XVI. Lajos király alulmaradt a Nemzetgyűléssel folytatott küzdelemben, 1789. július 14-én Párizsban a fegyverek szava döntött: a feldühödött tömeg lerombolta a Bastille-t. A király kénytelen volt beletörődni az alkotmányozó testület legitimitásába, s a kibővült Nemzetgyűlés megkezdte az új francia alkotmány kidolgozását. E folyamat részeként született meg az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.

A deklaráció megalkotói a lefektetett alapvető jogokat nemcsak a francia polgárokra, hanem kivétel nélkül mindenkire érvényesnek tekintették. Az első változatot La Fayette márki, az amerikai függetlenségi háború francia hőse indítványozta és fogalmazta. Ő és alkotótársai támaszkodtak a nagy francia gondolkodók, Montesquieu és Rousseau eszméire, különösen a hatalmi ágak szétválasztásával és az emberrel született természetes jogok megfogalmazásával kapcsolatban. A dokumentum gondolati előzménye volt a Thomas Jefferson által készített amerikai függetlenségi nyilatkozat (1776), a George Mason nevéhez fűződő Virginiai Jogok Nyilatkozata (1776), valamint az angol Bill of Rights (1689) is, melyekből a készítők sokat merítettek.

A nyilatkozat - mindössze hat héttel a Bastille ostromát követően és három héttel a feudalizmus eltörlése után - népszuverenitást és esélyegyenlőséget hirdetett. Biztosította a szólás- és sajtószabadságot, de a vallásszabadságot biztosítékokhoz kötötte: "feltéve, hogy e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti". A dokumentum az Amerikai Egyesült Államok 1787-es alkotmányához hasonlóan több különböző intézkedést helyezett kilátásba: megfogalmazta a karhatalom szükségességét, és a közigazgatás fenntartásához szükséges adózás alapelveit, amelyekben az egyenlőség elve kitüntetett szerepet kapott (a forradalom előtti időkben az egyház és a nemesség mentesült a legtöbb adónem alól). Meghatározta a nyilvánosság előtti felelősség fogalmát, megtiltotta az ex post facto büntetőjog alkalmazását, a gyanúsítottal szembeni indokolatlan durvaságot, s kimondta az ártatlanság vélelmét. Meghirdette a tulajdonhoz fűződő jogot, fenntartva egyben a köztulajdon jogát.

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának intenciói nyomán 1791-ben megszületett a francia monarchia alkotmánya, mellyel az ország nagy lépést tett az abszolutizmusból az alkotmányos monarchia irányába. A nyilatkozatban rögzített alapelvek 1789 óta széles körben elterjedtek a világban, számos állam és nemzetközi dokumentum (mint pl. az ENSZ által 1948-ban kiadott Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata) átvette és alkalmazta azokat. Franciaországban napjainkban is a hatályos alkotmányos elvek közé tartoznak: az 1958 októberében elfogadott - ötödik köztársasági - alkotmány értelmében az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának cikkelyei ma is kötelező érvényűek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai