Rendkívül értékes római hadizsákmányt fedeztek fel Utrecht közelében

A kép illusztráció

Az előzetes feltételezések szerint a római pénzgyűjtemény tanulmányozása új megvilágításba helyezi e jelentős történelmi esemény körülményeit.

2023 októberében két fémdetektoros kutatni kezdett egy Utrecht városa melletti mezőt. Első ránézésre a választásuk nem volt ígéretesnek mondható.

Bár a régióban a történelmi időkben jelentős római katonai jelenlét volt tapasztalható, a szóban forgó mező mégis messze volt minden ismert erődítménytől és településtől. Ez a terület az ókorban kifejezetten mocsaras volt, így alkalmatlanná tette a nagyobb városok létesítésére vagy az extenzív földművelésre.

Kincsek a mocsárban

Ezen tényezők ellenére a szakemberek kutatásaik során egy olyan érmegyűjteményt találtak, amely nem csak Hollandiában, hanem egész Európában is rendkívüli ritkaságnak számít.

Az általuk feltárt kincsek számos értékes fizetőeszközt tartalmaznak: arany és ezüst római érméket, valamint a vaskori Cunobelin király uralkodása alatt vert sztatéreket. A római érméken olyan keltezést véltek felfedezni, melyről a Kr. u. 46 és Kr.u. 47 dátumok olvashatóak le. Így a szakértők könnyen megállapítottak, hogy ezek az érmek Claudius császár hódítása idején készültek Britanniában.

A kutatók összesen 404 érmét találtak. A kincsek elrejtésének pillanatában ezeknek az érméknek az összértéke egy légiós katona éves zsoldjának majdnem tizenegyszeresét tették ki.

A két császár: Caligula és Claudius

Ahhoz, hogy megértsük miért kerülhetett ennyiféle érme egy helyre, Caligula császár uralkodását kell szemügyre vennünk.

Az ókori irodalom kiszámíthatatlan vezetőként ábrázolta őt, aki alattomos cselszövéseket szőtt, és mindenáron megakarta hódítani a Brit-szigeteket.

Ezen törekvése egy olyan rendkívüli kirohanásban csúcsosodott ki, hogy megparancsolta katonáinak, hogy a szigetet körülvevő tenger felett aratott győzelem bizonyítékaként gyűjtsenek kagylókat hadizsákmányként.

Nem meglepő hát, hogy Caligula császárt Kr. u. 41-ben meggyilkolták. Ezután az ő képmásával ellátott érméket kivonták a forgalomból. A legegyszerűbb magyarázatnak így az tűnik, hogy a pénzt birtokló római polgárok valószínűleg elásták őket a föld mélyére.

Az, hogy az Alsó-Rajna vidékén számos ilyen dátumozással ellátott érme található, ami arra utal, hogy ebben az időszakában már rengeteg római polgár - különösen katona - élt ott. Mindeközben a Rajna ekkor még nem határőrvidékként funkcionált. Számos keleti erőd volt a folyó másik oldalán, ami a nomád népek betöréseivel szemben védte a tekinytélyes kiterjedésű birodalmat.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért volt szükség egy második erődvonalra? A kutatók nagy része napjainkban azt gondolja, hogy ezt az új erődhálózatot eredetileg Caligula császár hozta létre Britannia meghódítására. A sors különös fintorra, hogy a Brit-szigetek déli részét mégsem ő, hanem utódja Claudius császár foglalta el.

A World Archaeology cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma