Ősi aranyszobor a Tumaco-Tolita kultúrából

Tumaco-Tolita arany figura orrgyűrűvel (Forrás: Metropolitan Museum of Art)

Az elveszett civilizáció nyomai

Két évezreddel ezelőtt Dél-Amerika északi csendes-óceáni partvidékén élt egy népcsoport, amely rendkívül magas szinten értett a fémmegmunkáláshoz. A Tumaco-Tolita civilizáció ugyan nem hagyott hátra írásos emlékeket, de számos műtárgyat készített, amelyek között különleges helyet foglal el ez a ritka aranyszobor.

Az álló figurának hiányoznak a lábai, amelyeket eredetileg aranyhuzallal rögzítettek, továbbá elvesztek azok a tárgyak is, amelyeket valaha a kezében tartott. A figurán csupán díszes orrékszer maradt fenn. A New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum szerint ez arra utal, hogy a figura egykor rituális alkalmakkor "viselt" fejdíszt is.

Nem és társadalmi rang

A nagyjából 22,9 centiméter magas szobor valószínűleg női alak lehetett, mivel az ilyen szobrokon gyakoribb a mellbimbók jelölése, mint a férfi szobrokon. Ugyanakkor a szoknya hiánya miatt a figura neme bizonytalan.

A figura lapos feje a koponya módosításának ősi kulturális gyakorlatára utal. Ez azt jelenti, hogy a csecsemők fejét bekötötték, hogy a koponya formája megváltozzon, és ezzel jelezzék viselőjük magas társadalmi rangját vagy fontosságát.

A Tumaco-Tolita kultúra olyan területen fejlődött ki, amelyet folyók, mocsarak, erdők és gazdag arany- és platinalelőhelyek jellemeztek. Hugo Ikehara-Tsukayama, a Metropolitan Múzeum kutatója szerint a nép nagy, falvakkal körülvett tereket alakított ki, és földhalmokat emelt, amelyek lakó- és temetkezési helyül szolgáltak a társadalmi elit számára.

Fémművesség és kereskedelem

Kr. e. 200 és Kr. u. 400 között a Tumaco-Tolita népcsoport létrehozta az egyik legfejlettebb fémműves hagyományt Amerikában, és kereskedtek a környező közösségekkel.

A Tumaco-Tolita településeken és sírokban számos emberi és állati szobor került elő fémből és agyagból, ezek pontos funkcióját azonban máig nem sikerült megfejteni.

Kr. u. 500-ra a Tumaco-Tolita népesség elhagyta a La Tolita folyó szigetét és a környező vidéket, fokozatosan elnéptelenítve azt. A kultúra öröksége azonban tovább élt, hiszen még a 16. században is beszámoltak róla az európai hódítók, akik agyag- és aranyfigurákat, valamint finom arany- és platinaékszereket találtak a helyi őslakosok birtokában.

A livescience.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?