Kulcsfontosságú szerepet játszott Hlatky Endre az 1944-es sikertelen kiugrási kísérletben

A sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok vették át a hatalmat (Wikipédia / Bundesarchiv, Bild 101I-680-8283A-30A / Faupel / CC BY-SA 3.0 de)

Németh László Imre: Hlatky Endre és 1944. október 15. című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 4. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. október 15-én olvasták be a magyar rádióban Horthy Miklós kormányzó kiáltványát (proklamáció) Magyarország háborúból való kilépéséről. A sikertelenül végződő kilépési kísérlet szereplői közül sokan megírták visszaemlékezésüket, amelyek alapján történészek rekonstruálták az eseményeket, feltárták azok hátterét és a sikertelenség okait.

Lehet-e még erről valami újat mondani? Egy tavaly megjelent tanulmány azt igazolja, hogy igen. Erre vállalkozik ez az írás is, közzé téve egy fontos szereplő eddig még nem publikált visszaemlékezését.

A nyilatkozat beolvasásában kulcsszerepe volt Hlatky Endrének (1895–1957), korábbi nagyváradi főispánnak, aki 1944. szeptemberétől a Lakatos kormány államtitkára volt. 1944. október 16-án letartóztatták, és csak 1945. március 27-én szabadult Capri szigetén. 1945-től haláláig Rómában élt, ahol 1950-től a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának volt irodavezetője.

Ennek az irodának a levéltárában két dokumentum található tőle, amelyekben az 1944. október 15-i eseményekről írt. Az egyik egy háromoldalas sűrűn gépelt privát levél, amelyet 1953. október 20-án írt az 1946-ban emigrált, Münchenben élő Tarnóczy Tibold hivatásos tűzértisztnek.

A másik egy 1954. november 5-én írt három oldalas német nyelvű, aláírásával hitelesített nyilatkozat, amelyben részletesen leírja az eseményeket és saját szerepét. Az magától értetődő, hogy barátjának beszámolt életének erről a jelentős eseményéről. A kérdésünk az, hogy mi késztette a nyilatkozattételre?

Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzója, 1953-ban jelentette meg Emlékiratait – előbb németül, majd magyarul –, amelyben az 1944. október 15-i eseményeknek is szentelt egy fejezetet. Ezt követően bízta meg Hlatky Endrét a mű olasz nyelvű kiadásának intézésével. Hlatky a milánói székhelyű Garzanti kiadónak stílusosan 1954. október 15-én írt leveléhez mellékelte az olasz fordítást. Az olasz kiadás azonban csak 1956. január 1-jén jelent meg a római Corso kiadó gondozásában.

A kormányzó emlékiratát holland, angol, spanyol és francia nyelven is kiadták, sokszor tekintélyes kiadók. Hlatky 1954-ben vette fel a kapcsolatot Heyde Skjold Koppenhágában élő dán kereskedővel. Feltételezhető, hogy ez a kapcsolatfelvétel is az emlékiratok kiadása érdekében történt, mert a neki küldött leveléhez csatolta 1944. október 15-ről írt nyilatkozatát, amelyet másolatban Magyary Gyulának is elküldött, mivel a nyilatkozatban az ő titkos küldetéséről is említést tett.

Ez arra enged következtetni, hogy Hlatkyt két dolog késztette a nyilatkozat megírására. Egyrészről saját szerepének tisztázása, másrészről pedig Magyary Gyula titkos küldetése, ugyanis Horthy Emlékirataiban se róla, se Magyary Gyuláról nem tett említést.

Németh László Imre: Hlatky Endre és 1944. október 15. című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 4. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona