A sztyeppékről érkezett elit harcosok fordították meg a keresztes hadjáratok menetét

Jeruzsálemet ostromolják a keresztes hadak

Egy álom halála

1291. május 18-án, egy pénteki napon, az ostromló mamlúk seregek rohamra indultak Akko városa ellen. A Palesztina északi részén álló, jól erődített kikötő már több mint egy hónapja ostromzár alatt volt: muszlim harcosok tízezrei fogták körbe, akiknek ostromgépei mázsás köveket szórtak Akko falaira és lakosaira.

Ezen az utolsó hajnalon harci dobok mennydörgő hangja töltötte be a levegőt, ahogy az ostromlók megrohanták a falakat, íjászaik nyilai pedig „oly sűrű felhőben szálltak, mintha a mennyek esői hullottak volna ránk”, számolt be egy keresztény szemtanú. Rohamuk elsöprő lendületében a muszlimok betörtek két kaput, és benyomultak a városba.

A templomos lovagok utolsó leheletéig harcoló nagymesterét halálosan megsebesítette egy oldalába döfő lándzsa, társa, az ispotályosok nagymesterét pedig két válla között érte egy kopjadöfés, és súlyosan sebesülve vitték le a falakról. A védőket hamarosan legyűrték, és megkezdődött Akko kifosztása. Egy keresztény így írta le az eseményeket: „Rettenetes nap volt az. A [város egyszerű népe] futva menekült az utcákon, gyermekeikkel karjukban, kétségbeesetten zokogva, a hajósoknak könyörögve, hogy mentsék meg őket a haláltól.” Százakat értek utol és öltek halomra.

Akko bukása volt az utolsó, végzetes csapás a Közel-Keleten több mint két évszázadon át fennálló nyugati keresztény birtokok, a keresztes államok számára. Néhány hónapon belül utolsó palesztinai őrhelyeiket is elhagyták. A muszlimokat, épp ellenkezőleg, megerősítette hitükben Akko bevétele, és megpecsételte győzelmüket a Szentföldön. A csodás esemény fölött elmélkedve egy korabeli muzulmán így írt: „E hódítások nyomán egész Palesztina immár muszlim kézen van, megtisztulva a frankoktól [nyugati keresztényektől], akik egykor Egyiptom meghódításával, Damaszkusz és más városok leigázásával fenyegettek. Dicsőség legyen Istennek!” A keresztes háborúk kora a muszlimok egyértelmű győzelmével zárult.

A második keresztes hadjárat eseményei: az akkói tanácskozás, illetve Damaszkusz ezt követő ostroma

Pedig az időszak egy csodálatosnak tűnő keresztény győzelemmel kezdődött: Jeruzsálem bevételével az első keresztes hadjáratban. II. Orbán pápa felhívására európai harcosok ezrei keltek útra az ismert világ túlfelére, hogy visszavegyék a Szent Várost annak muszlim meghódítóitól. Az útnak induló keresztesek mintegy 90 százaléka meghalt vagy dezertált, de a megmaradtak 1099. július 15-én benyomultak Jeruzsálembe, legyilkolva a muszlim lakosság nagy részét. A következő években a nyugatiak négy keresztes államot alapítottak, köztük a Jeruzsálemi Királyságot.

A 12. század első évtizedeiben ezek az államok tovább terjeszkedtek, míg végül felölelték a mai Izraeltől és Jordániától Szírián és Libanonon át Törökországig terjedő területeket. A kortársak összefoglalóan (franciául) Outremerként, „a tengeren túli földként” emlegették őket. A muszlim ellenállás azonban hamarosan ellentámadásba fordult, nyomás alá helyezve a nyugati kereszténység elszigetelt képviselőit, és a Szentföld védelmére további keresztes háborúk indultak. Nyolc nagy és több tucat kisebb hadjáratban keresztények százezrei harcoltak a törékeny keleti hídfők fennmaradásáért, köztük például I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király a harmadik hadjárat során, ahol Szaladin szultán volt az ellenfele.

Oroszlánszívű Richárd, Szaladin szultán nagy ellenfele

Az első keresztes hadjárat megdöbbentő győzelmeit azonban soha nem sikerült megismételni, és a keresztes államok kiterjedése és ereje is fokozatosan zsugorodott az 1291-es, drámai körülmények közötti széthullásig. Mi volt tehát az iszlám sikerének kulcsa a Szentföldért folytatott elhúzódó konfliktusban?

1. Egy álom halála
2. A kereszt árnyékában
3. Egy birodalom ébredése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyiptom

• Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
• Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
• A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
• A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
• Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
• Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
• Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
•  A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
• Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter