2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Dögvész és forróság a sivatagban: az 1270. évi tuniszi keresztes hadjárat

2022. augusztus 12. 07:35 Múlt-kor, Klió

Michael Lower a bevezetőben felteszi a kérdést: miért támadták meg a keresztesek Tuniszt, ezt a békés észak-afrikai kikötőt ezer mérföldekre a Szentföldtől. A magyarázathoz nem elég az európai történelmet, a Mediterráneum és a Közel-Kelet múltját tanulmányozni. Szélesebb látószögű kutatásokra van szükség. Lower a Mediterráneum valamennyi szereplőjének szándékait igyekezett figyelembe venni, arab forrásokból is dolgozott. A középkori Mediterráneum ugyanis számos etnikumnak, nyelvnek, és széthúzó közösségnek az otthona, közlekedési területe volt.

Tunisz

Fodor Mihályné könyvismertetője Michael Lower: The Tunis Crusade of 1270 – A Mediterranean History (Oxford University Press, 2018.) című munkájáról a Klió folyóirat 2020/4. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

A keresztes hadjáratok a latin-keresztény világ és szomszédai között történt összeütközések sorozatából álltak – állapítja meg Lower. Runciman hatalmas feldolgozásában ezt írja: tekintsük bár „a legnagyszerűbb és legromantikusabb keresztény kalandnak vagy a legutolsó barbár hadjáratoknak ... a keresztes hadjáratokat, mindenképpen a középkor legfontosabb eseményei között kell számon tartanunk őket”. És „A Szent Háború nem volt más, mint az Isten nevében évszázadokon át tanúsított vallási türelmetlenség.”

A tuniszi keresztes hadjárat okait a történészek kétféleképpen ítélték meg. A „civilizációk összecsapása” verzió szerint IX. Lajos francia király (1226–1270) keresztény hitre akarta téríteni az iszlám Mediterráneumot, ezért támadt Tunisz és annak emírje, al-Musztanszír (1249–1277) ellen. A „mediterrán tanulmányok” változat pedig úgy látja, hogy Lajos fiatalabb testvére, Anjou Károly, Szicília királya (1266–1282) rendszeres adófizetőjévé akarta tenni al-Musztanszírt.

Eszerint a keresztes hadjáratokat vagy a lelkekért vívták, vagy a pénzért. Lajos és Károly mindketten megtalálták Tuniszban, amit akartak: muszlim lelkeket és anyagi javakat. Lower főleg David Nirenberg, Cemal Kafadar és Peter Jackson könyveire támaszkodott. IX. Lajosról ezt írja: kiemelkedő uralkodó volt, hatalmas, gazdag és mélyen hívő keresztény. Bajbarsz, Egyiptom és Szíria szultánja kipcsák török rabszolgaként került Egyiptomba, ott elit katonai kiképzést kapott, áttért az iszlámra, mameluk lett.

Mind a két uralkodó üldözte a más hitűeket, és mindketten meg akarták szerezni a nyugat-ázsiai partokat. A Közép-Mediterráneumban egy másik dinasztiapár között is konfliktus alakult ki: az egyik keresztény, a másik muszlim volt. Az északi parton Anjou Károly volt az úr. Ő is Capeting, Lajos öccse, 1266-tól Szicília királya, aki birodalmat akart teremteni Bizánctól az Ibériai-félszigetig. A Hohenstaufok viszont vissza akarták szerezni Szicíliát, s ehhez támogatást kaptak Tunéziától. Tunéziában ekkor a Hafszida dinasztiából való al-Musztanszír emír uralkodott. Neki szüksége volt a szicíliai búzára, ezért 1267-ben expedíciós sereget küldött Szicíliába, ezzel aztán hosszú ellenségeskedés vette kezdetét.

A tuniszi keresztes hadjárat igen vad küzdelem volt a keresztények és a muszlimok között, de ezzel párhuzamosan tárgyalások folytak a felek között a kereskedelemről, a szabad közlekedésről. Az ellenségeskedés és az együttműködés mindvégig keveredett. Ebből nem káosz lett, hanem a különbségek kölcsönös elismerésén alapuló együttműködés. A tuniszi hadjárat előzménye a manszúrai csata volt a franciák és az egyiptomiak között 1250. február 8-án. IX. Lajos maga vezette a csapatait.

Damietta kikötő városát elfoglalták, a manszúrai erődnél azonban az egyiptomi szultán testőrétől, Bajbarsztól és mameluk hadseregétől vereséget szenvedtek. A keresztesek sok halottat vesztettek. A holttestek betegségeket terjesztettek, élelem nem volt. A franciák letették a fegyvert. A manszúrai csata után Bajbarsz Egyiptom és Szíria szultánja lett. Lajost megalázták, fogságra vetették.

Az egyiptomi hadsereg jórészben mamelukokból, eredetileg kipcsak törökökből állt, akiket az 1240-es években a mongolok legyőztek, és rabszolgapiacokon eladtak. Egyiptomban az Ajjubidák, Szaladin szultán utódai örömmel fogadták az íjjal, nyíllal lóhátról harcoló török nomádokat, és további katonai kiképzésben részesítették őket. A történelem iróniája, hogy a mongolok akaratlanul létrehozták azt a mameluk hadsereget, amely néhány évtized múlva legyőzte őket Szíriában. Szaladin unokája, al-Szalih megszerezte a hatalmat Kairó fölött, 1245-ben elfoglalta Damaszkuszt. IX. Lajos egyiptomi inváziója hírére Damiettába sietett, de a kikötő elesett, al-Szalih meghalt. Az új szultán, Turan sah szabadon bocsátotta Lajost és katonáit 400 000 livres-ért. Turán sahot a lázadó mamelukok vezére, Bajbarsz menekülés közben megölte.

Az 1250-es években a mongolok hatalmas területet foglaltak el Koreától Közép-Európáig. A nomád pásztornép az állataival könnyen költözött, íjászai rendkívül mozgékonyak voltak. Az 1250-es évek elején Hülegü vezetésével megtámadták Iránt, elfoglalták Bagdadot, megölték az Abbászida kalifát. 1260-ban bevették Aleppót, meggyilkolták az Ajjúbida helyőrséget. Az örmény és az antiochiai uralkodó behódolt a mongoloknak, Damaszkusz is megadta magát. A Bajbarsz vezette mamelukok Galilea területén ütköztek meg Kituka mongol vezér csapataival 1260. szeptember 3-án. A mamelukok győztek, Kituka holtan maradt a csatatéren. A mamelukok uralma kiterjedt Szíriára, és mivel Kutuzt megölték, Bajbarsz lett Egyiptom és Szíria szultánja.

Bajbarsz felemelkedése a rabszolgaságból a szultánságig rendkívüli volt. 17 éves uralkodása alatt (1260–1277) erős katonaságával megállította a mongolokat az Eufrátesznél. A mameluk állam katonai autokrácia lett, a polgári adminisztrációt is katonai mintára szervezték meg. Diplomáciai kapcsolatai kiterjedtek voltak, jó viszonyban volt Szicília Hohenstaufen uralkodójával, Manfréddal. Az Ilkánátus nevű mongol állam vezérével szemben Bajbarsz az Aranyhorda kánjával szövetkezett. A hitetlen frankok és az Ilkánátus ellen dzsihádot hirdetett. Egyiptomban betiltotta a hasis- és borfogyasztást és a prostitúciót.

Bajbarsz a frankok ellen fordult, 1263-ban megtámadta Názáretet és Akkont. 1265-ben Hülegüre, az Ilkánátusra támadt, majd a frank kézen lévő Cesareára és Arszufra, és mindkettőt porig rombolta, még a termőföldeket is elpusztította, hogy ne legyen a kereszteseknek élelmük. Ekkor Hims és Tripoli következett, végül elfoglalta Szafadot, és 1500 templomos lovagot lefejeztetett. Bajbarsz célja a keresztes államok elfoglalása volt.

Lajos, a fogságból szabadulva szentföldi erődítmények újjáépítésén dolgozott. 1254-ben hazahajózott Franciaországba. Megváltozott, szerényen élt. Csökkentette a korrupciót, az uzsorás zsidókat, kiűzette az országból, de azokat, akik „a saját kezük munkájából vagy kereskedésből élnek”, nem bántotta. Megegyezett III. Henrik angol királlyal, hogy kárpótlás fizetése ellenében Normandia a franciáké marad. Az aragón uralkodóval is megállapodott a határokról, Montpellier aragón kézen maradt. Lajos a zsidók és a muszlimok kivételével mások szemében rex pacificus lett.

1266-ban a pápa biztatására Anjou Károly keresztes háborút indított Hohenstaufen Manfréd ellen és elfoglalta Szicíliát. Kelemen pápa 1266 áprilisában egy kisebb hadjáratot szervezett a Szentföldre. Az ilyen kisebb létszámmal, korlátozott céllal indított keresztes hadjáratot passagium particulare néven ismerik a történészek. Amikor híre érkezett, hogy Bajbarsz elfoglalta Szafadot, és kivégeztette a templomos helyőrséget, IX. Lajos bejelentette, indul a Szentföldre.

Fodor Mihályné könyvismertetője Michael Lower: The Tunis Crusade of 1270 – A Mediterranean History (Oxford University Press, 2018.) című munkájáról a Klió folyóirat 2020/4. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
IX. (Szent) Lajos franci király halála Tunisz közelében, 1270. IX. (Szent) Lajos francia királyIX. (Szent) Lajos vezetésével a keresztény seregek hozzálátnak Tunisz ostromáhozTunisz ostromának korabeli ábrázolása a Francia Krónikában

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár