A kivégzett „pillangók” hozták el Latin-Amerika egyik legvéresebb diktatúrájának végét

Élet a karibi térség egyik legkegyetlenebb diktatúrájában

Az ország sajtója természetesen központi ellenőrzés alatt állt: a Dominikai Köztársaságot ekkor már három évtizede irányító Rafael Trujillo brutális rezsimje el kívánta hallgatni a földalatti ellenállásban tevékenyen részt vevő Mirabal nővérek halálának valódi okát – amely nem baleset volt.

Középosztálybeli nőkként, feleségekként és anyákként a Mirabal nővérek nem számítottak tipikus forradalmár „alapanyagnak”. Patria, Minerva, María Teresa, valamint a negyedik nővér, Dedé az Ojo de Agua nevű városban nőttek fel Salcedo tartományban, ahol a szüleik egy jól jövedelmező tanyát működtettek, egy kávéőrlő üzemmel és egy vegyesbolttal egyetemben.

Minerva tanulmányait La Vega városában, a Colegio Inmaculada Concepción nevű katolikus bentlakásos iskolában végezte, ahonnan aztán a fővárosba, Santo Domingóba ment egyetemre jogot tanulni. Eddigre már jó általános képet alkotott arról, mennyi igazságtalanság volt Trujillo rendszerében.

„A Főnök” (El Jefe), illetve „A Kecske” (El Chivo) néven is ismert diktátor a hadsereg főparancsnokaként ragadta magához a hatalmat 1930-ban, és habár fejlődést és stabilitást hozott az országnak, ennek súlyos ára volt: Trujillo szinte egy személyben vette át az ország gazdaságának felügyeletét.

A legjövedelmezőbb ágazatok – a sókitermelés, a húsipar, valamint a dohány- és rizstermesztés bevételeit saját családjához és más támogatóihoz irányította. A lakosság polgári és politikai jogai jobbára megszűntek, és mindössze egyetlen párt, a Dominikai Párt létezése volt engedélyezett.

Trujillo félelmetes titkosrendőrsége a legkegyetlenebb módszerekkel számolta fel az ellenállás írmagját is: az egyszerű fenyegetéseken túl nem riadtak vissza a jogtalan bebörtönzésektől, a kínzástól, a nők elrablásától és megerőszakolásától, de a gyilkosságtól sem. Fennállása során Trujillo rezsimje több tízezer ember haláláért volt felelős, köztük a Dominikai Köztársaság és Haiti közti határövezetben élő mintegy 20 000 haiti lakos 1937-es lemészárlásáért.

„Óriási volt akkoriban a veszély” – mondta el Elizabeth Manley, a louisianai Xavier Egyetem történész docense és A paternalizmus paradoxona: nők és autoriter politika a Dominikai Köztársaságban című 2017-es könyv szerzője. „Embereket raboltak el, börtönöztek be és öltek meg.”

1. Élet a karibi térség egyik legkegyetlenebb diktatúrájában
2. Csatlakozás az ellenálláshoz
3. A gyilkosságok hatása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"