A mesevilágban élő őrült király, aki éjjel járta birtokait, nappal pedig aludt

Egy darab fekete kenyér és a jéghideg tó

Lajos édesapja II. Miksa bajor király, édesanyja pedig Mária Friderika porosz királyi hercegnő volt. Házasságukból rajta kívül még egy gyermek született, öccse, Ottó. Lajos 1845. augusztus 25-én látta meg a napvilágot a nymphenburgi kastélyban, Münchenben, a Wittelsbachok nyári rezidenciáján.

A kis trónörököst születésétől kezdve dajkák nevelték, így szüleivel nem alakult ki meleg, bensőséges kapcsolata. Apja kedvelte és támogatta a művészeteket és a tudományt, nyilvánvalóan Lajos innen örökölte az építészet és az opera iránti rajongását.

Miksa úgy gondolta, hogy fiai puhányok, ezért mint nevelési módszert az éheztetést, a verést és a megalázást választotta didaktikai eszköznek. Mélyen hitt a spártai nevelés alapelveiben. A hercegeknek korán kellett kelniük, hideg vízben fürödhettek csak, mértékkel étkezhettek, és keményen kellett dolgozniuk.

Amikor Ottó és Lajos elárulták apjuknak, hogy hangokat hallanak, a családfő úgy gondolta, hogy a legjobb módszer ezek megszüntetésére, ha étel gyanánt egy darab fekete kenyeret kapnak, és testedzésként a jéghideg tó átúszására kötelezi őket.

A király esetenként átvette a dajkáktól a fiúk „nevelését”, ami leginkább a rendszeres elverésből állt. A szakirodalomban találhatók olyan feltételezések, hogy a vékony testalkatú, 193 cm magas fiatalember lappangó homoszexualitása is innen eredeztethető. A korabeli leírások egyébként gyönyörű férfiként írtak róla, kiemelték, hogy ápolt és hosszú haját elválasztva viselte, megjelenéséből pedig sugárzott a jó modor és az udvariasság.

Miksa király 1864. március 10-én hirtelen elhalálozott, a 18. évében járó herceget II. Lajos néven még aznap Bajorország királyaként proklamálták. Majd másnap letette az esküt az alkotmányra. Az ifjú uralkodó felkészületlenül lépett a trónra, édesapja korai halála miatt nem volt alkalma beletanulnia a kormányzásba, hiszen éppen csak megkezdte egyetemi tanulmányait. Ugyanakkor folytatta elődei politikáját, amelynek játéktere az alkotmányos monarchiában korlátozott volt.

Ez folyvást az ország politikai erőinek semlegesítésében és a parlamenti képviselők befolyásának minél alacsonyabb szinten tartásában öltött testet. A minisztereket a bajor királyok elvben kinevezhették az állami parlament többségével szemben. Uralkodói felkészületlensége ellenére részletes ismeretekkel rendelkezett a gazdaságpolitikáról és az állami egyházjogról, és trónra lépésétől kezdve elkötelezetten támogatta a kultúrát.

1. Egy darab fekete kenyér és a jéghideg tó
2. Richard Wagner hatása alatt
3. A mesevilág díszletei
4. Nem társasági lény

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből