A középkori élet hét legnagyobb és legkülönösebb veszélye
2020. augusztus 22. 08:22 Múlt-kor
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy középkor és a kora újkor éveiben szinte bármibe bele lehetett halni. Többek között a higiénia hiányának, az orvostudomány fejletlenségének és a természet közelségének köszönhetően akár egy karcolás is életveszélyes lehetett. A középkorra gondolva a legtöbben a háborúk és az erőszak szülte veszedelmeket szokták kiemelni, mi a korabeli mindennapok hét legnagyobb és legkülönösebb veszélyeit gyűjtöttük össze.
Korábban
Gyilkos sertések
A középkorban a húsukért nevelt disznókat általában nem istállóban, hanem az extenzív állattartásra jellemző körülmények között tartották, ami azt jelentette, hogy a sertések gyakorta jelentek meg a legelőkön, az erdőkben, de a nagyvárosokban is.
Így pedig az emberek is jóval többször találkozhattak velük, mint manapság. Meglepően gyakran fordult elő, hogy ezek a találkozások halálos kimenetelűek voltak.
Több olyan feljegyzés is született, amely gyermekek disznók által történt megevéséről számoltak be.
Ami még ennél is bizarrabb, hogy a sértettek a késő középkorban már jogi eljárást is kezdeményezhettek a disznó elkövetőkkel szemben.
A perek általában a sertések halálra ítélésével végződtek. 1494. június 14-én a Francia Királyság területén fekvő Clermontban letartóztattak egy disznót, mert „megfojtott és megcsonkított egy bölcsőjében fekvő kisgyereket, Jehan Lenfant marhapásztor kisfiát.”
Miután a bírák számba vették a bizonyítékokat, akasztás általi halálra ítélték az ekkor épp egy apátsági börtönben raboskodó állatot.
Nem csupán a gyermekekre voltak veszélyesek a sertések. A francia Fülöp herceg halálához közvetetten járult hozzá egy disznó. VI. (Kövér) Lajos király fia 1131-ben társaival éppen Párizsban, a Szajna mentén lovagolt, amikor lova megbotlott egy, a folyó partján álló trágyahalomból váratlanul kiugró, fekete disznóban.
A társuralkodóként Franciaország élén álló herceg olyan szerencsétlenül ért földet, hogy másnapra belehalt sérüléseibe.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Francisco Goya a korabeli prüdéria nyomására öltöztette fel A meztelen Mayát 15:29
- Hamarosan bejárhatják a turisták a Julius Caesar elleni merénylet helyszínét Rómában 12:58
- Idén is online formában emlékezünk a holokauszt magyarországi áldozataira 12:29
- Eleinte a sajtó is kételkedett a Wright-fivérek első motoros repülésében 11:51
- A francia elnök a helyszínen méltatta a helyreállítási munkákat a Notre-Dame tűzvészének évforulóján 11:14
- Deák Ferenc húsvéti cikke volt az osztrák-magyar kiegyezés legfőbb eszmei megalapozója 10:15
- Élete 86. évében elhunyt Törőcsik Mari, a nemzet színésze és művésze 09:33
- A földönkívüliek, a KGB és a jeti sem bizonyultak kielégítő válasznak a hírhedt Gyatlov-rejtélyre 08:33