Szimbolikus dátumot választott tettéhez Robert Kennedy gyilkosa

Szirhán Bisára Szirhán 1944-ben Jeruzsálemben látta meg a napvilágot, a brit ellenőrzés alá tartozó Palesztinában. Sirhan gyermekkorára az arab-izraeli konfliktus által szült erőszak vetett baljós árnyékot. A trauma bátyja halálával, akit egy katonai gépkocsi gázolt halálra, tovább mélyült.

A közel-keleti káoszból Szirhán és családja az USA által a palesztin menekültek részére kiadott speciális vízum segítségével az Egyesült Államokba menekült, ekkor tizenkét éves volt. A fiatal fiú zsokénak készült, de egy fejsérülés miatt fel kellett adnia álmait. A Közel-Keleten szerzett lelki sebek pedig az USA-ban is tovább emésztették a lelkét.

A végzet kiszámíthatatlan és szeszélyes. A fiatal palesztin kedvelte későbbi áldozatát, Robert Kennedyt, akit a gyengék és a hátrányos helyzetűek védelmezőjének tartott. A politikus egyik beszéde, amelynek Szirhán a rádióban fültanúja volt, azonban megváltoztatott mindent.

Szirhán kiborult, amikor meghallotta, hogy Kennedy 50 vadászbombázót ígért Izraelnek, amelyekkel nézete szerint a zsidók az ellenük harcoló palesztin szabadságharcosok sorait fogják majd ritkítani.

A felháborodott Szirhán radikális lépésre szánta el magát, elhatározta, hogy megöli Kennedyt. A fiatalember lelkileg felkészítette magát a véres tettre.

Három héttel a merénylet előtt ezt írta a naplójába: „Kennedynek 1968. június 5-én meg kell halnia”. Az időpont megválasztása szimbolikus volt, hiszen egy évvel korábban azon a napon tört ki az Izrael diadalával és az arab országok megalázó vereségével végződő hatnapos háború.

1968. június 4-én javában dübörgött a Demokrata Párton belüli elnökjelöltségért folyó kampány.  Robert F. Kennedy, aki éppen aznap aratott diadalt a Demokrata Párt kaliforniai előválasztásán, a Los Angeles-i Ambassador Hotelben tartott beszédet híveinek és a kampányában dolgozó munkatársainak.

Miután befejezte szónoklatát a konferenciatermet a szálloda konyhai részlegén áthaladva hagyta el, ahol Szirhán várt rá, aki nem sokkal éjfél után adta le a halálos lövéseket a szenátorra.

Szirhánt a merénylet helyszínén lefogták. A bíróság halálra ítélte, amit nem hajtottak végre, mert a verdiktet végül 1972-ben életfogytiglan letöltendő börtönbüntetésre enyhítették.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait