Habsburg-dinasztia

Út a felemelkedésig

Habsburg, eredetileg német uralkodócsalád, Európa történelmének egyik legnagyobb uralkodói dinasztiája.
A család Habsburg vagy Habichtsburg váráról (`héjavár`) kapta a nevét, amelyet 1020-ban Werner strassburgi (ma Strasbourg, Franciaország) püspök és sógora, Radbot gróf építtetett a mai Svájc területén, az Aar folyó mellett fekvő Aargauban. Feltehetőleg a család legrégebbi ismert őse, Radbot nagyapja (Gazdag) Guntram volt az, aki 950-ben fellázadt I. Ottó német király ellen. Radbot fia, I. Werner (megh. 1096) már a Habsburg grófja címet viselte, unokája III. Albert (megh. 1200 k.) pedig Zürich grófja és Felső-Elzász tartománygrófja volt. II. Habsburg Rudolf (megh. 1232) megszerezte magának Laufenburgot és a Vierwaldstätti-tó térségében fekvő négy őskantont (Schwyzet, Urit, Unterwaldent és Luzernt), halála után azonban fiai, IV. Albert és III. Rudolf felosztották egymás között az örökséget. A térség végül mégis Habsburg-kézen maradt, mert III. Rudolf leszármazottai - ez az ág 1408-ban halt ki - IV. Albert utódainak adták el a részüket, köztük Laufenburgot.
IV. Albert fiát, IV. (Habsburg) Rudolfot 1273-ban I. Rudolf néven német királlyá választották. Ő volt az, aki 1282-ben két fiának, Albertnek - a későbbi I. Albert német királynak - és Rudolfnak - II. (Ausztriai) Rudolfnak - adományozta Ausztriát és Stájerországot; ettől kezdve azonosították a Habsburgokat Ausztriával, s nevezték a dinasztiát Ausztria-háznak is. A családban az a szokás honosodott meg, hogy az örökletes birtokok kormányzása nem egyénekre, hanem az összes férfi örökösre szállt. Bár 1283-ban II. Rudolf lemondott részesedéséről. I. Albert király halálakor (1308) ismét feszültségek keletkeztek. Megpróbálkoztak a közös kormányzással, 1364-ben azonban IV. (Ausztriai) Rudolf megállapodást kötött öccseivel, amelyben ugyan elismerték az egyenlő jogok elvét, de kimondták a ház fejének tényleges elsőbbségét is. Rudolf halála után III. Albert és III. Lipót ismét megállapodott a birtokok felosztásáról: az 1379-es neubergi szerződés értelmében Albert kapta Ausztriát, Lipót pedig Stájerországot, Karintiát és Tirolt.
I. Albert király idősebb fia, III. (Ausztriai) Rudolf 1306-07-ben cseh király, kisebbik fia, Frigyes pedig 1314-től 1330-ig III. Frigyes néven német király volt IV. (Bajor) Lajossal vetélkedve vagy együtt uralkodva. V. (Ausztriai) Albertet 1438-ban magyar, II. Albert néven német, valamint cseh királlyá választották. Egyetlen életben maradt fia, Utószülött László 1446-tól - V. László néven - magyar, 1453-tól pedig cseh király volt. 1457-ben meghalt, s ezzel kihalt III. Ausztriai Albert férfiága. Eközben a III. Lipóttól eredő stájer ág belső-ausztriai és tiroli ágra szakadt.

1. Út a felemelkedésig
2. Figyes és Miksa
3. Házasságok révén európai nagyhatalom
4. V. Károly birodalma
5. Franciaország ellen
6. A spanyol örökség és következményei
7. II. József és reformjai
8. Új korszak hajnalán
9. Sorscsapások és bukás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Titanic

• Páratlan részletességgel vált elemezhetővé a Titanic roncsa
• 350 ezer fontért kelhet el egy Titanic-túlélő mentőmellénye
• Először válnak kutathatóvá a Titanic eredeti tervrajzai
• 10 tény, amit biztosan nem tudtál a Titanicról
• Nyugalomban várja végzetét az elsüllyeszthetetlennek hitt Titanic roncsa 
• Halaszhatatlan üzleti tárgyalás miatt nem szállt fel a Titanicra a drótnélküli távíró feltalálója, Guglielmo Marconi
• Több mint hét évtizeddel az elsüllyedése után fedezték fel a Titanic roncsait
• Száz év elteltével már szinte semmi sem maradt a Titanic roncsából
• A Titanic első hivatalos útja volt egyben az utolsó is