Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
2014. november 17. 15:07 Hegyi W. György
Kétezer éve, i. sz. 14 augusztusában halt meg a hónap névadója, Augustus császár, a világtörténelem egyik legsikeresebb, valamint legszerencsésebb politikusa és egyeduralkodója. A hatalomért folytatott hosszú és gátlástalan küzdelmekkel sokan vetekedhettek előtte és azóta is a történelemben. Működőképes rendszer – a principátus – kiépítésével, amely túléli létrehozóját, azonban már kevesebben. És még kevesebbeknek adatott meg olyan hosszú élet és uralkodás, hogy a társadalom önmagát is védő feledése működésbe léphessen. Mert természetesen egyik diktátor (legyen nagyszabású vagy zseb-, de akár csak órazsebdiktátor is) sem elégszik meg a jelen kontrollálásával, hanem maga akarja kialakítani a múltat is, mind a saját korának – benne a hatalomra kerülésének – a történetét, mind a régmúltat, amely megelőlegezi, és így üdvtörténetté változtatja az ő működését.
Korábban
Az ifjú Caesar – ő következetesen adoptáló apja nevét használta, a vér szerinti apjára utaló Octavianust pedig csak azok, akik bosszantani akarták, illetve a modern tankönyvek, hogy Iulius Caesartól megkülönböztessék – 18 évesen fogott hozzá a hatalom megszerzéséhez. 19 évesen már túl volt két, az ő oldalán harcoló consul meggyilkoltatásán (vagy óriási szerencséje volt, hogy azok számára éppen a legjobbkor távoztak nemcsak a közös hadsereg és az állam éléről, hanem az életből is). Még mindig csak harmincas évei legelején járt, amikor Antoniust és Kleopátrát legyőzve már az egész birodalom ura volt, hogy rögvest le is mondjon rendkívüli hatalmáról, és „visszaállítsa” a köztársaságot, amit, úgymond, végre megtehetett, merthogy már nem fenyegette az államot Antonius és a gonosz keleti nő hatalmi törekvése.
Amikor több mint negyven év múlva békés öregségben, felesége karjai közt meghalt, már szinte senki se élt, aki megtapasztalhatta az augustusi principátus előtti világot. Negyven év többé-kevésbé sikeres külső hódítás és többé-kevésbé békés belső építkezés után tehette le a római császárság megteremtője a kanalat. Vagyis a Rómát és Itáliát vérbe borító polgárháborúk egyik legkegyetlenebb vezérének évtizedei voltak arra, hogy a béke és a konszolidáció megteremtője legyen, s hogy nevéhez elsősorban ne a proscriptiót, hanem a pax augustát kapcsolja halálakor Róma.
Hegyi W. György írása a Múlt-kor legújabb számában olvasható
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Előbb mezitláb vezekelt a pápa előtt, végül fegyverrel döntötte meg hatalmát IV. Henrik császár
- A pápa, aki bullában adott engedélyt a bűnözők és ismeretlenek testének felboncolására
- Miért buzdított az egyház a macskák irtására a középkorban?
- A pápa fiaként vált hadvezérré és uralkodóvá Cesare Borgia
- Amikor kiásták a pápa oszladozó tetemét a sírjából, hogy elítéljék
- 10 tény a pápaság történetéből
- Ferenc pápa és a Vatikán
- Történelmének csúcspontjára vezette a középkori pápaságot III. Ince
- „Túl élénk” volt, ezért nem vették fel jezsuitának a későbbi I. János Pál pápát
- Kényszerű száműzetése bizonyult Victor Hugo legtermékenyebb korszakának 12:38
- Egymilliónál is többen voltak kíváncsiak a Louvre Leonardo-kiállítására 11:45
- Két ellenkező irányba hajtott ló sem tudta széttépni Levi Strauss farmernadrágjait 10:54
- 10 tény a pénz múltjáról 10:01
- Békét ígért, újabb háborút hozott visszatérése után Napóleon 08:35
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit tegnap
- Az űrverseny elfeledett női hősei, a NASA „emberi számítógépei” tegnap
- Sterilizálással próbálják meg mérsékelni a Pablo Escobar vízilovai által okozott pusztítást tegnap
