Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
2014. november 17. 15:07 Hegyi W. György
Kétezer éve, i. sz. 14 augusztusában halt meg a hónap névadója, Augustus császár, a világtörténelem egyik legsikeresebb, valamint legszerencsésebb politikusa és egyeduralkodója. A hatalomért folytatott hosszú és gátlástalan küzdelmekkel sokan vetekedhettek előtte és azóta is a történelemben. Működőképes rendszer – a principátus – kiépítésével, amely túléli létrehozóját, azonban már kevesebben. És még kevesebbeknek adatott meg olyan hosszú élet és uralkodás, hogy a társadalom önmagát is védő feledése működésbe léphessen. Mert természetesen egyik diktátor (legyen nagyszabású vagy zseb-, de akár csak órazsebdiktátor is) sem elégszik meg a jelen kontrollálásával, hanem maga akarja kialakítani a múltat is, mind a saját korának – benne a hatalomra kerülésének – a történetét, mind a régmúltat, amely megelőlegezi, és így üdvtörténetté változtatja az ő működését.
Korábban
Az ifjú Caesar – ő következetesen adoptáló apja nevét használta, a vér szerinti apjára utaló Octavianust pedig csak azok, akik bosszantani akarták, illetve a modern tankönyvek, hogy Iulius Caesartól megkülönböztessék – 18 évesen fogott hozzá a hatalom megszerzéséhez. 19 évesen már túl volt két, az ő oldalán harcoló consul meggyilkoltatásán (vagy óriási szerencséje volt, hogy azok számára éppen a legjobbkor távoztak nemcsak a közös hadsereg és az állam éléről, hanem az életből is). Még mindig csak harmincas évei legelején járt, amikor Antoniust és Kleopátrát legyőzve már az egész birodalom ura volt, hogy rögvest le is mondjon rendkívüli hatalmáról, és „visszaállítsa” a köztársaságot, amit, úgymond, végre megtehetett, merthogy már nem fenyegette az államot Antonius és a gonosz keleti nő hatalmi törekvése.
Amikor több mint negyven év múlva békés öregségben, felesége karjai közt meghalt, már szinte senki se élt, aki megtapasztalhatta az augustusi principátus előtti világot. Negyven év többé-kevésbé sikeres külső hódítás és többé-kevésbé békés belső építkezés után tehette le a római császárság megteremtője a kanalat. Vagyis a Rómát és Itáliát vérbe borító polgárháborúk egyik legkegyetlenebb vezérének évtizedei voltak arra, hogy a béke és a konszolidáció megteremtője legyen, s hogy nevéhez elsősorban ne a proscriptiót, hanem a pax augustát kapcsolja halálakor Róma.
Hegyi W. György írása a Múlt-kor legújabb számában olvasható
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


rendszerváltás
- „...addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle” – Antall József élete
- A fiatal magyar demokrácia első nagy próbatétele, a taxisblokád
- Már II. József is eltörölte volna, mégis csak 1990-ben szűnt meg Magyarországon a halálbüntetés
- Tanácstalanul nézték a határőrök a vasfüggönyt megbontó páneurópai pikniket
- Nagy Imréék újratemetésén egy korszak szállt koporsóba, és közben egy új virradt
- A harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb válságával fenyegetett a taxisblokád
- A tragikus hirtelenséggel elhunyt Csengey Dénes emlékét idézik fel Pakson
- Elhunyt Ion Caramitru román színész, az 1989-es forradalom egyik meghatározó arca
- Egy új korszak kihívásai: a rendszerváltás menekülthullámai Magyarországon
- Csak holtában térhetett haza a bukott kommunista vezér, Rákosi Mátyás tegnap
- Vidámparkokban és a háztartásban is megjelentek a gépfegyver atyjának találmányai tegnap
- Lengyel–magyar együttműködésből született meg Washington elit lovassága tegnap
- Sikerre vitte az újra feltalált gumiabroncsot John Dunlop tegnap
- Ezeknél a foglalkozásoknál nehéz rosszabbakat találni a világtörténelemben tegnap
- Tíz évet kellett várnia az első űrugrás hősének, hogy ismét űrutazásra indulhasson tegnap
- Sztálin érezhette magát nyeregben a szövetségesek jaltai konferenciáján 2023.02.04.
- Humorral fűszerezte beszédeit Jókai Mór a parlamentben 2023.02.04.