Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
2014. november 17. 15:07 Hegyi W. György
Kétezer éve, i. sz. 14 augusztusában halt meg a hónap névadója, Augustus császár, a világtörténelem egyik legsikeresebb, valamint legszerencsésebb politikusa és egyeduralkodója. A hatalomért folytatott hosszú és gátlástalan küzdelmekkel sokan vetekedhettek előtte és azóta is a történelemben. Működőképes rendszer – a principátus – kiépítésével, amely túléli létrehozóját, azonban már kevesebben. És még kevesebbeknek adatott meg olyan hosszú élet és uralkodás, hogy a társadalom önmagát is védő feledése működésbe léphessen. Mert természetesen egyik diktátor (legyen nagyszabású vagy zseb-, de akár csak órazsebdiktátor is) sem elégszik meg a jelen kontrollálásával, hanem maga akarja kialakítani a múltat is, mind a saját korának – benne a hatalomra kerülésének – a történetét, mind a régmúltat, amely megelőlegezi, és így üdvtörténetté változtatja az ő működését.
Korábban
Az ifjú Caesar – ő következetesen adoptáló apja nevét használta, a vér szerinti apjára utaló Octavianust pedig csak azok, akik bosszantani akarták, illetve a modern tankönyvek, hogy Iulius Caesartól megkülönböztessék – 18 évesen fogott hozzá a hatalom megszerzéséhez. 19 évesen már túl volt két, az ő oldalán harcoló consul meggyilkoltatásán (vagy óriási szerencséje volt, hogy azok számára éppen a legjobbkor távoztak nemcsak a közös hadsereg és az állam éléről, hanem az életből is). Még mindig csak harmincas évei legelején járt, amikor Antoniust és Kleopátrát legyőzve már az egész birodalom ura volt, hogy rögvest le is mondjon rendkívüli hatalmáról, és „visszaállítsa” a köztársaságot, amit, úgymond, végre megtehetett, merthogy már nem fenyegette az államot Antonius és a gonosz keleti nő hatalmi törekvése.
Amikor több mint negyven év múlva békés öregségben, felesége karjai közt meghalt, már szinte senki se élt, aki megtapasztalhatta az augustusi principátus előtti világot. Negyven év többé-kevésbé sikeres külső hódítás és többé-kevésbé békés belső építkezés után tehette le a római császárság megteremtője a kanalat. Vagyis a Rómát és Itáliát vérbe borító polgárháborúk egyik legkegyetlenebb vezérének évtizedei voltak arra, hogy a béke és a konszolidáció megteremtője legyen, s hogy nevéhez elsősorban ne a proscriptiót, hanem a pax augustát kapcsolja halálakor Róma.
Hegyi W. György írása a Múlt-kor legújabb számában olvasható
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
rejtélyek
- Mi rejthet Oak Island rejtélyes kincsesgödre?
- Kik voltak a Szovjetunió elveszett kozmonautái?
- Hová lettek a kitömött filozófus gyászgyűrűi?
- Négy évtizeden keresztül sodródott a sarkvidéki vizeken a különös szellemhajó
- Mégsem ólommérgezés lehetett a Franklin-expedíció végzetének oka
- A középkorban azt hitték, hogy a bárányok akár fán is nőhetnek
- Dédapáink vagányan szelték az utakat kétkerekű járgányaikon 08:20
- Előkerült egy elveszett rajzfilm Mickey egér előfutáráról, Oswald nyúlról tegnap
- Heréik jellegzetes formája „buktatta le” Michelangelo alkotásait tegnap
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát tegnap
- Gyermeket várt halála idején a fáraók korában élt egyiptomi asszony tegnap
- A játék, a munka, és a pihenés is halálos lehetett a 16. századi gyermekekre tegnap
- Mégsem voltak agresszívebbek a neandervölgyiek a mai embernél tegnap
- Hitler és egy zsidóvá nyilvánított kislány furcsa barátságáról tanúskodó fényképet árvereztek el tegnap
Múlt-kor Digitális Akadémia
