Arab-viking kereskedelemről árulkodnak a most talált ezüstdirhemek
Kora középkori arab ezüstpénzeket tártak fel Észak-Lengyelországban, a viking kori Truso egykori kikötőjének közelében. Az elblągi Régészeti és Történeti Múzeum szerint 9. század első felére datált leletek fontos adalékokkal szolgálnak a Baltikum és az iszlám világ közötti korabeli kereskedelmi hálózatok működéséhez.
- Kora középkori arab ezüstdirhemeket fedeztek fel egy erdőben az észak-lengyelországi Elbląg városának közelében.
- A 9. század első feléből származó érmék valószínűleg a közeli viking kereskedőváros, Truso felé tartó kalmárokhoz tartoztak.
- A ritka leletegyüttes megerősíti a Balti-tenger térsége és az iszlám világ közötti egykori kiterjedt kereskedelmi kapcsolatok meglétét.
A legújabb régészeti felfedezés az Elblągtól keletre fekvő Młynary településéhez közeli erdőségben történt egy hivatalosan engedélyezett fémkeresős kutatás során. Jakub Jagodziński, a helyi múzeum munkatársa a Lengyel Hírügynökségnek (PAP) elmondta, hogy a leletegyüttes hat darab kora középkori arab dirhemből és két további érmetöredékből áll.
A nagyjából ezerkétszáz éves, a lengyel államalapítást megelőző időszakból származó ezüstpénzek pontosabb kormeghatározása a jelenleg is zajló restaurálási és konzerválási munkálatok befejezése után válik lehetségessé. Az intézmény szakemberei a közeljövőben hivatalos terepbejárást is terveznek a helyszínen, további leletek felbukkanásában bízva.
A kutatók álláspontja szerint az érmék egykor a közeli Truso kikötővárosába tartó, esetleg onnan távozó kereskedőké lehettek, de az sem kizárt, hogy az útvonalat ellenőrző porosz őrök gyűjtötték be azokat vámként. A feltárt pénzek a becslések szerint egészen a 10. és 11. század fordulójáig, a település végső hanyatlásáig forgalomban maradhattak. A viking korban a tranzakciók során elsősorban az ezüst súlya, és nem az érme névértéke számított.
Grzegorz Kurka régész magyarázata szerint a Lengyelországban felbukkanó arab érmekincsek emiatt gyakran feldarabolva, töredékes formában kerülnek elő, a hiánytalan példányok felbukkanása ritkábbnak számít a térségben.
Truso a skandinávok által létrehozott jelentős kereskedelmi csomópont volt a Druzno-tó partján, a Visztula deltájának közelében. A 7. század végén alapított és a 11. század elejéig aktív kikötő földrajzi elhelyezkedése kiterjedt kereskedelmet tett lehetővé, amely a Kijevi Rusz, a Bizánci Birodalom és az iszlám világ felé is kiterjedt.
A település létezéséről a történészek korábban is tudtak a Hedeby városából származó angolszász utazó, Wulfstan beszámolói alapján, azonban a pontos helyszín felkutatására irányuló, évszázadokon át tartó kísérletek sokáig eredménytelenek maradtak. A történelmi várost végül az 1980-as évek elején fedezte fel Marek Jagodziński régész.
Ez is érdekelhet
Az iszlám fizetőeszközök felbukkanása nem egyedülálló a mai Lengyelország területén, a folyamatosan előkerülő leletek a térség gazdasági integrációját bizonyítják. 1986-ban magán a trusói ásatási helyszínen is feltártak egy jelentős ezüstkincset, amely tizenegy ép érméből és öt töredékből állt, köztük bagdadi és damaszkuszi veretekkel.
Nemrégiben, 2024-ben az ország északnyugati részén fekvő balti tengerparti udvarház felújítása során is bukkantak egy arab dirhem töredékére, ami tovább erősíti a Balti-tenger térségén áthaladó távolsági kereskedelmi útvonalak történelmi jelentőségét.
